NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
VÍZTUDOMÁNYI KAR

A víztudományi képzés elengedhetetlen a vízügy jövője szempontjából

„Mérföldkőnek tekinthető és sikerként könyvelhető el a vízügy globális és nemzetgazdasági tekintetében a belügyminiszter kezdeményezése, hogy 2017. február 1-től megkezdte a működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb kara, a Víztudományi Kar” – mondta Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár az NKE VTK-n rendezett Országos Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia megnyitójának plenáris ülésén. Kiemelte, hogy 2017-ben a vízügyi szakigazgatási ágazat már rendelkezik saját stratégiával, emellett rendeződik az oktatás és a víztudomány kérdése is. A négynapos konferencia keretében számos előadást és workshopot hallgathatnak meg a víztudomány kutatói, oktatói, hallgatói, valamint gyakorlati szakmai képviselői. Az eseményen kiemelt figyelmet szentelnek a jégvédekezésnek, az árvízi kockázatkezelésnek, a folyógazdálkodásnak, a nagyvízi mederkezelésnek, a Duna Régió Stratégiának, továbbá a szakágazat innovatív eljárásoknak.

„Magyarország mind az árvízveszélyes övezetek arányát, mind az árvízvédelmi töltések hosszát tekintve az egyik leginkább veszélyeztetett ország az Európai Unióban” – emelte ki Hoffmann Imre. Rávilágított, hogy az ország egyre inkább kitett a klímaváltozás veszélyeinek, amelyre az elmúlt évek szélsőséges időjárása és áradásai hívják fel legjobban a figyelmet. „Kiemelt nemzeti feladatunk a vizek kártétele elleni védelem, valamint a vízellátás biztonságának a megteremtése és fenntartása” – mondta a helyettes államtitkár. Hoffmann Imre kitért az víztudományi képzés fontosságára, amely elengedhetetlen pillér a vízügyi szakágazat jövőjének szempontjából. Az EU-s források felhasználásával kapcsolatban elmondta, hogy csakis tudatosan szabad felhasználni az uniós forrásokat, mindezt úgy, hogy mellette kiemelt figyelmet fordítanak a projektek fenntarthatóságára is. „A víz közcélúsága és a kiszolgáltatottsága miatt hazánkban igen nagy az állami felelősség és feladatvállalás. Ennek érdekében a Kormány 2017. március 7-én Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló határozatában jelölte meg a szükséges feladatokat. A hazai vízgazdálkodás történelmi fordulata ez, hiszen első ízben emelkedett kormányzati szinten szakpolitikai rangra a vízgazdálkodás” – világított rá Hoffman Imre.

Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a NKE VTK létrehozásának a célja egy olyan tudományág megsegítése, amely az elmúlt időszakban méltatlanul elhanyagolt volt. Kiemelte, az NKE büszke arra, hogy szárnyai alá vehette a víztudományi képzést, amely tovább színesíti az egyetem mérnöki portfólióját a társadalomtudományok mellett. Padányi József egy személyes történetet is megosztott a hallgatósággal: a kandidátusi dolgozatát az árvédekezés témájában írta, amelyhez rengeteg segítséget kapott az árvizes kollégáktól, így külön öröm számára, hogy most rektorhelyettesként támogathatja a szakma fejlődését. „Azt gondolom, hogy az egyetem sajátos eszközeivel segítheti azt, hogy a víztudomány visszanyerje a nimbuszát!” – fejtette ki, majd hozzátette: jövőbeli céljuk, hogy a magyar vízkutatás és vízgazdálkodás visszanyerje az európai vezető színvonalát.

„Hazánk az árvizek elleni védelemre világviszonylatban szinte egyedülálló védelmi szervezettel, szakértelemmel és gyakorlottsággal rendelkezik” – mondta Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot rendszeresen sújtja az árvíz mellett aszály is. A vízügyi veszélyek üteme felgyorsult, míg a 90-es évekig elenyésző volt a számuk, addig az elmúlt évek során rekordot döntöttek az áradások, villámárvizek, valamint a szélsőséges vízhiány. A megjelent szakágazati képviselőknek az NKE VTK létrehozásáról kiemelte: „Ez nem csak lehetőséget kell, hogy jelentsen számunkra, hanem számos kötelezettséggel is jár: az ágazat egyik legfőbb problémája az utánpótlás biztosítása, és ez az intézmény volt korábban az ágazat legnagyobb létszámú utánpótlásának bázisa.” A főigazgató felkérte a szakma megjelent képviselőit, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a karon működő oktatásra és utánpótlás nevelésre.

Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja ismertette, hogy a kar létrejötte új fenntartót jelent a víztudományi képzési területnek, így mostantól a Belügyminisztérium égisze alatt folyhat a képzés. Kiemelte, a fenntartóváltás rávilágít arra, hogy az utánpótlás nevelésnek hatalmas jelentősége és felelőssége van a szakmában. Bíró Tibor bíztatott minden megjelent kutatót, oktatót, hallgatót, valamint gyakorlati szakembert, hogy bátran hagyjanak lenyomatot a kar tudományos életében, vegyenek részt a munkájában. „Baja a vízügyi oktatás Mekkája, hiszen évtizedeken keresztül ennek a képzésnek a bölcsője volt. Ennek az intézménynek olyan oktatói és vezető voltak, akikre méltán nézhetnek fel a mai oktatók és ágazati szereplők is” – mondta a dékán, majd kiemelte: ez a történelem és elköteleződés az, amely biztos alapot ad a Víztudományi Kar fejlődéséhez.

A konferenciát megnyitó plenáris ülés végén Bíró Tibor elismerő oklevelet nyújtott át Prof. Dr. Szlávik Lajosnak kiemelkedő tudományos és oktatói életpályájáért, valamint a víztudományért tett szakmai munkásságáért.

A rendhagyó konferencia 2017. április 25-27. közöttt valósul meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Duna Régió Stratégia magyar elnöksége, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar közös szervezésében.

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes