Jelenleg 32 bejegyzés található Kiemelt hírek kategóriában

Szakmai program - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

    • nevtelen
    • nevtelen1
    • nevtelen2
  • Előző
  • Következő
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet hallgatói  2017. szeptember 12-én szakmai látogatáson vettek részt a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen. A helyi szakemberek részletesen bemutatták a Telep működését, a többlépcsős mechanikai és biológiai, továbbá élőgépek technológiával kombinált szennyvíztisztítást, melynek eredményeként a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepről az EU-normáknál is jobb paraméterekkel rendelkező víz kerül a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba.

A Víztudományi Kar célja a gyakorlatorientált szakmai képzés biztosítása, melyhez a Fővárosi Csatornázási Művek Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen tett látogatás nagymértékben hozzájárul.

A jó hangulatú szakmai nap elősegítette a hallgatók megszerzett elméleti tudásának gyakorlati elmélyítését. 

Cimkék: FCSM, szakmai, vtk

Ösztöndíj az NKE „követeinek”

    • fokep 2
    •  dsc5050 2
    •  dsc5073 2 2
    •  dsc5106 2
    •  dsc5145 2
    •  dsc5157 2
    •  dsc5211 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 21 hallgatója részesül Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban az idei tanévben. A korábban köztársasági ösztöndíjnak nevezett elismerésről szóló oklevelet ünnepélyes keretek között adták át a Ludovika Főépületben.

Az Államtudományi és Közigazgatási Karról kilencen, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról négyen, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról öten, a Katasztrófavédelmi Intézetből pedig egy hallgató részesült ösztöndíjban. A rendezvényen a hallgatókat az NKE követeinek nevezte Prof. Dr. Patyi András. Az intézmény rektora - aki korábban szintén részesült ebben az elismerésben- örömét fejezte ki, hogy a civil hallgatók mellett honvédtisztjelöltek és a Katasztrófavédelmi Intézet egyik hallgatója is elnyerte a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat. „Ennek a feltételrendszere ugyanis alapvetően a civil felsőoktatásra lett kitalálva”- fogalmazott Patyi András. A rektor szólt arról is, hogy az NKE több mint egy egyetem, hiszen felsőoktatási alapfeladatai mellett egyéb, külön törvényekben megfogalmazott kihívásoknak is meg kell felelnie az intézménynek és benne a hallgatóknak, oktatóknak is.

„Értékeljék és becsüljék meg azt, hogy kényelmes, modern körülmények között tanulhatnak”- mondta pohárköszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjnak motiváló ereje lehet minden egyetemi polgár számára, így arra kérte az ösztöndíjasokat, hogy ők is segítsék hallgatótársaikat céljaik elérésében.

Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak az államilag támogatott (ösztöndíjas, részösztöndíjas) illetve költségtérítéses (önköltséges), teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatók. Az ösztöndíj-pályázatok elbírálásának rendjét a felsőoktatási intézmény saját szabályzatában határozza meg. Ennek keretében az intézmény jogosult megállapítani, hogy mely tevékenységek, eredmények alapján alakítja ki az intézményi rangsort, mely kritériumokat veszi figyelembe nagyobb vagy kisebb súllyal a pályázatok elbírálása során. A pályázati felhívást a felsőoktatási intézmények teszik közzé, a hallgatóknak a pályázatot felsőoktatási intézményükhöz kell benyújtaniuk. A támogatás összege havi 40 ezer forint.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ösztöndíjak, 2017

Kutatók Éjszakája

A Víztudományi Kar első ízben csatlakozott a Kutatók Éjszakája programhoz, melynek célja a kutatói életpálya és a tudományok széleskörű megismertetése, a tudományos világ innovációinak bemutatása közérthetően, elsősorban a pályaválasztás előtt álló fiatalok és az érdeklődők számára. Közel 300 látogató vett részt a rendezvényen. A minden korosztály számára elérhető programok nagy sikert arattak a látogatók között. A Víztudományi Kar Intézeteinek oktatói saját kutatási területükhöz tartozó előadásokat, foglalkozásokat tartottak.
A Víztechnológiai Oktatóbázison érdekes kísérletek, különféle berendezések bemutatásával készültek a Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet munkatársai. Az oktatási épületben a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézete környezettudatos életmóddal, vízgazdálkodással és fenntartható anyaggazdálkodással kapcsolatos előadásokat tartottak. A Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet oktatói a 2017-es Dunai Jeges árvíz levonulásáról készült drónfilmmel készültek, valamint a fotogrammetria tudományába kalauzolták az érdeklődőket. Az idei évben is nagy sikert aratott a Bajai Csillagvizsgáló mobil Planetáriuma. Különleges élményben lehetett része azoknak akik részt vettek az NKE HHK Katonai Repülő Intézet drónszimulátor bemutatóján, valamint kipróbálhatták a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság és a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság munkatársai által bemutatott mobil repülőgép szimulátort. 
 
NKE VTK Facebook Galéria
    • 22046685 738868299655408 1506938834233707921 n
    • 22051323 738864836322421 7695282171379180776 o
    • 22104661 738864416322463 2939622308314261842 o
    • 22135705 738864359655802 3304814405415248845 o
    • 22140972 738868282988743 3867703831875622128 n
  • Előző
  • Következő

TESZEDD!

    • TeSzedd_1
    • TeSzedd_2
  • Előző
  • Következő

 A közszolgálati egyetem Víztudományi Karának diákjai szívesen csatlakoztak az országos kampányhoz. „Fontosnak tartom az ilyen akciókat azért is, hogy lássák, mindenki érezze, Baja lakosai, vagy az éppen erre sétáló emberek, hogy a mai generációknak próbálják azt tanítani, hogy minél jobban figyeljenek a környezetükre, minél tisztábban hagyják és ez a jövő generációja számára is rendkívül fontos lesz és ha ez így belénk van nevelve egyetemen, de inkább már az általános iskolai és óvodai kortól, akkor én úgy gondolom, hogy így sokkal hatékonyabb.” 2016-ban rekord mennyiségű szemetet gyűjtöttek össze az önkéntesek, összesen mintegy három ezer tonna eldobált hulladéktól tisztították meg hazánk területét.

TeSzedd interjú

Forrás: Bajai Televízió 

Fotó: VTK HÖK 

Cimkék: Baja, hök, nke, teszedd, vtk

Nigériai vendégek a Víztudományi Karon

    • dsc 9893
    • nig2
    • nig4
  • Előző
  • Következő

Nigéria vízügyi szakemberek ismerkednek a magyar vízgazdálkodási módszerekkel és technológiákkal Baján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán számukra szervezett, mintegy két hetes kurzus keretében. A 13 vendég mindegyike középvezető, gyakorló szakemberek különböző szakterületekről (pl. geológus, hidrogeológus, környezetmérnök, agrármérnök stb.), céljuk, hogy megoldásokat találjanak hazájuk vízgazdálkodási problémáira, elsősorban a Niger folyó miatt fennálló árvízveszély, valamint az ivóvízellátás területén.

A csapatot szeptember 14-én az egyetem Bajcsy-Zsilinszky úti épületében dr. Bíró Tibor, az NKE dékánja és Csubákné Besesek Andrea alpolgármester köszöntötte. Utóbbi felhívta a figyelmüket Baja látványosságaira, különlegességeire, a bácskai vendégszeretetre is, arra kérve őket: vigyék el városunk jó hírét, és térjenek vissza később, akár családjukkal is. Hozzátette: Baja városa büszke rá, hogy vendégül láthatja őket, és szakemberei által tudásával támogathatja a nigériai vízügyi ágazat fejlődését.

Dr. Bíró Tibor dékán felelevenítette: a kapcsolat kb. egy éve kezdődött, amikor a budapesti Víz Világtalálkozóra ellátogatott Nigéria vízügyi minisztere. Azóta magyar szakemberek többször látogattak ki Nigériába, amit a partnetek most viszonoztak. – Jelenleg középvezetők tartózkodnak nálunk, egy hónap múlva pedig felsővezetők érkeznek továbbképzésre. A víztudományi kar több területen is, erős, őket leginkább az árvízvédelem érdekli, hiszen a Niger folyó árvízveszélyes, komoly károkat okoz. A vízgyűjtő gazdálkodást teljesen másként szervezik, mint Európában, de szívesen átveszik a mi tapasztalatainkat, pl. az árvízi előrejelzési módszerünket, ami teljes mértékben. Az ő szakmai kultúrájuk sokban letér a miénktől, de ezeket fejleszteni szeretnék – ismertette a dékán. Hozzátette: Magyarország évszázadok óta küzd az árvízzel, a magyar vízügynek van ebben a legnagyobb történetisége és tapasztalata. Az országba komoly vízhozamok folynak be, számos létesítménnyel védik a mélyfekvésű ártéri területeket. A magyar szakmai tudás generációkon át öröklődik, ez pedig sokat segíthet a fejlődő országoknak is, ahol az árvízvédelemnek még nincsenek komoly hagyományai.

A két ország közötti hagyományosan jó kapcsolatot emelte ki Dr. Hussaini M. Umar is, aki sokat tett a kapcsolatok kiépítéséért. Magyar egyetemen tanult, nyelvtudását is itt szerezte, egykori évfolyamtársaival közösen dolgoztak az együttműködés kialakításán. – Magyarországon épp azt találtuk meg, ami nekünk a leginkább hiányzott. Két napja vagyunk itt, és máris olyan tudást kaptunk az árvízvédelem és ivóvízellátás területén, amiből már otthon is ki lehet indulni – értékelte a szakember. Fülöp Bence, az NKE Fenntartható Tanulmányok Intézete képviselje hozzátette: korábban is jártak már Nigériában, egy hetes árvízmodellezési kurzust tartottak, amelyet 14 hallgatóval kezdtek el, de végül 27-en végezték el. – Nigériában komoly probléma az árvizek kezelése. Arra világítottunk rá, milyen problémák merülnek fel ilyen helyzetekben, mit kell tenni szervezetileg és technológiailag, hogy megóvják a lakosságot és az ipari létesítményeiket az árvízkároktól. Nigériában igen jó a híre a magyar vízépítésnek – tette hozzá a szakember.

A vendégek az első néhány napban elméleti előadásokat hallgattak, különféle módszerekkel és berendezésekkel ismerkedtek, a következő napokban gyakorlati munkát végeznek – ismertette dr. Tamás Enikő Anna, a vízépítési és vízgazdálkodási intézet vezetője. –Terepi mérési módszereket figyelhetnek meg, összehasonlíthatják a saját eljárásaikkal. Tudáscsere is történhet, bizonyos módszereket pedig itt fognak megtanulni. Kis- s nagyobb vízfolyású patakokon, valamint a Dunán és a Sugovicán és vízhozam méréseket végzünk, mintákat veszünk, azokat feldolgozzuk. A környéken és a magyaregregyi telepünkön is dolgozunk velük – mondta az intézetvezető.

A nigériai vendégek a szakmai programokon túl a város nevezetességeivel is megismerkednek.

Forrás: baja.hu

Bajai Televízió felvétele

Cimkék: delegáció, vízügy

Jubileumi oklevélátadó Ünnepség

    • 1_2017
    • 2_2017
    • 3_2017
    • 4_2017
    • 5_2017
    • 6_2017
  • Előző
  • Következő
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelőd intézményei jubileumi diplomásainak köszöntésére került sor 2017. szeptember 1-én a Víztudományi Karon. Idén, a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum, 1967-ben oklevelet szerzett általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási szaktechnikus, valamint a vízellátás csatornázás szaktechnikus hallgatói vehették át arany emlékdiplomájukat. 1967-ben  72 fő végzett az akkori technikumban, közülük 32 fő vette át a jubileumi oklevelét.
Dr. Bíró Tibor dékán a rendezvényen elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fontosnak tartja az Alumni tagok életútjának figyelemmel kísérését és az aktív kapcsolattartást a volt hallgatókkal. Nagy örömére szolgál, hogy a jubilánsok szakmai pályán maradtak. Tóth György Antal a jubilánsok képviseletében tartott beszédet. Kifejezte háláját az egyetem vezetésének a megtiszteltetésért, amiért a volt hallgatók iránt a mai napig elkötelezett.
Az ünnepség pohárköszöntővel zárult, majd a jubilánsok a Víztudományi Kar épületében maradva megtartották 50 éves találkozójukat.

"Ússzunk a Vízügyért"

    • 1 20170831
    • 2 20170831
    • 3 20170831
    • 4 20170831
    • 5 20170831
    • 6 20170831
  • Előző
  • Következő

A Külgazdasági és Külügyminisztérium védnöksége és főtámogatása alá tartozó „70 Maraton a Dunáért” Program keretében, Hidvégi-Üstös Pál végig halad (úszva, futva és kerékpározva) a Duna mentén. A program mellé állt az Országos Vízügyi Főigazgatóság és támogatóként csatlakozott a Víztudományi Kar is. A sportoló 2017. augusztus 25-én indult úszva Vácról.  2017. augusztus 31-én pedig Bajáról folytatta útját Mohács felé.

Az extrémsportoló az élővizek védelméért úszik. Célja felhívni a figyelmet természeti értékeinkre, a globális felmelegedés miatt is egyre fontosabb édesvízkészletre, Európa egyik  legjelentősebb folyójára, a Dunára, amely nemcsak ivóvízbázis, de közlekedési útvonal, valamint a pihenés és a sportolás helyszíne is. Az sportoló célja az is, hogy ráirányítsa a figyelmet a sikeres árvízi védekezésre, a természetes vizeink és vízkincsünk legjobb ismerőire, a gátőrökre. Az árvizek elleni védekezésben ugyanis ezen szolgálattevők tevékenysége semmivel sem helyettesíthető. A legmodernebb technikai kommunikációs eszközök csak az emberi tudással a szakmai tapasztalatokkal együtt lehetnek hatékonyak a vízkormányozási feladatok ellátásában, különösen árvíz idején.

Az esemény alkalmából megtartott sajtótájékoztatón az NKE Víztudományi Kar képviseletében Dr. Bíró Tibor dékán, az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviseletében Dr. Balatonyi László árvízvédelmi osztályvezető, a kar oktatója vett részt. Bíró Tibor kiemelte, fontosnak tartja, hogy mindenki a maga eszközeivel hívja fel a figyelmet az élővizek védelmének jelentőségére.  "Holnap megkezdődik a 2017-2018-as tanév, az ultraúszó pedig épp egy nappal korábban érkezett Bajára. Fontos esemény ez, hiszen ez az első év az NKE életében, amikor a vízügyi képzés hallgatói az egyetem égisze alatt kezdik meg tanulmányaikat"-tette hozzá.

További információ


45 éve végzett hallgatók találkozója a Víztudományi Karon

A Víztudományi Kar jogelőd intézményében - a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karán - 45 éve végzett hallgatók találkozójára került sor 2017. augusztus 26-án, Baján. Az 1972-ben végzett évfolyam volt hallgatói kellemes délután töltöttek el a Kar méltán hírhedt 108-as előadó termében  - mai Török terem - ahol annak idején a legtöbb előadáson és szóbeli, írásbeli megmérettetésben volt részük. A jó hangulatú délutánt megtisztelte jelenlétében Dr. Orbán Vera, a Kar egykori oktatója, aki meghatódva üdvözölte egykori tanítványait. 

    • 45 _ev_alumni20170826
Cimkék: alumni, vtk

Megalakult a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet

    • fokep
    •  dsc2168 2
    •  dsc8751 2
  • Előző
  • Következő

A fenntartható fejlődés napjaink tudományának komplex, multidiszciplináris területe, így szinte elengedhetetlen, hogy Magyarország közszolgálati képzésekkel foglalkozó egyeteme ne vegye ki aktívan a részét a téma köré épülő globális tudományos összefogásból. Az intézményben komoly előzményei vannak a fenntartható fejlődés, vízbiztonság, valamint a klímaváltozás kutatásának, amellyel a közelmúltig a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet foglalkozott. Az NKE júliustól egy magasabb tudományos szintre emelte és strukturálta a témakörrel foglalkozó egyetemi intézményeket, és létrehozta a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézetet. Az NKE célja egy olyan kutatóintézet megvalósítása, amely átfogó módon terjed ki a sérülékeny erőforrások többségére, így például az ivóvíz ellátás biztonságra, a természeti környezet és éghajlatra vagy az élelmiszer-biztonságra.

A Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet karközi együttműködésben folytatja kutatómunkáját, kiemelten a Víztudományi Kar (VTK) és az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) stratégiai irányításával. Az intézet központja a Ludovika Campuson lesz, de a VTK bajai campusán is folynak majd kutatások. Tágabb küldetése, hogy oktatási tevékenységével, kutatási eredményeivel, valamint a társadalmi szemléletformálás útján hozzájáruljon Magyarország hosszú távú fenntartható fejlődéséhez. Működése során részt vesz az NKE alapfokú és mesterképzéseiben, doktori képzésben, valamint a kormányzati és önkormányzati tisztviselők továbbképzésében. Az intézet az ÁKK új államtudományi képzésében „az állam szerepe a fenntartható fejlődésben” témájú kurzussal, míg a Rendészettudományi Karon a „globális környezeti változások biztonságpolitikai hatásai, különös tekintettel a migrációra” témájú tanórával vesz részt. Emellett több szabadon választható szemináriummal és előadással is kiegészül az egyetem képzési palettája: környezetjog, nemzetközi vízpolitika, éghajlatpolitika, hulladékgazdálkodás, a fenntarthatóság társadalmi vonatkozásai, fenntartható településfejlesztés. Többek között folyamatban van egy nemzetközi vízpolitikával foglalkozó, interdiszciplináris angol nyelvű képzés létrehozása, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös fenntartható településfejlesztés képzés, egy társadalmi vállalkozó, valamint egy környezeti konfliktus-kezelés képzés is.

Az intézet munkatársai jelenleg is számos kutatást végeznek, amelyek eredményei folyamatosan megjelennek hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve tudományos konferenciákon. Ilyen kutatási témakör például a Jó Állam Index fenntarthatóság hatásterülete, az európai vízügyi együttműködés, a magyar energiapolitika jövője, a fenntartható tájgazdálkodás a klímaváltozás tükrében, vagy a fenntarthatósági attitűdök vizsgálata a magyar közigazgatásban. Az intézeten belül jelenleg két kutatóműhely jött létre, amelyek a nemzetközi vízpolitika kérdéseivel és a fenntartható hulladékgazdálkodással foglalkoznak. Az egyetem dinamikusan bővíti a nemzetközi és hazai intézményközi kapcsolatait is az intézeten keresztül, így mára érdemi együttműködést tart fent az ENSZ EGB nemzetközi vízügyi egyezmény titkárságával, a Climate KIC-val, az OECD Water Governance Initiative-vel, számos hazai közigazgatási intézménnyel, valamint a Nigériai Szövetségi Vízügyi Minisztériummal. Az intézetet a Víztudományi Kar dékánja, Dr. Bíró Tibor, a karközi munkát irányító testületet elnökként és szervezési igazgatóként pedig a fenntarthatóság, a klíma- és globális vízpolitika nemzetközileg elismert szakemberei, Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András és Dr. Baranyai Gábor vezetik.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Első oklevélátadóját tartotta a VTK

    •  dsc5160 2
    •  dsc4941 2
    •  dsc4949 2
    •  dsc4965 2
    •  dsc4978 2
    •  dsc5016 2
    •  dsc5123 2
    •  dsc5131 2
    •  dsc5136 2
    •  dsc5155 2
  • Előző
  • Következő

Először szerezhettek oklevelet a víztudományi képzés hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetem égisze alatt. A bajai NKE Víztudományi Kar ünnepségén építőmérnök és környezetmérnök szakos, valamint vízügyi közgazdász szakmérnöki szakirányú továbbképzési szakos hallgatók vehették át okleveleiket. „A vízügyi szolgálat is közszolgálatot lát el: árvíz, belvíz, aszály idején, vagy a szélsőséges helyzetekben, több hétig tartó kánikulában, hirtelen nagy intenzitású esőzések közepette. Így szükség van jól felkészített, tudományos szinten képzett szakemberekre.” – mondta Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja.

Bíró Tibor kifejtette, hogy a 2017. február 1-én létrejött VTK az egyetem egyik legfiatalabb kara, azonban az intézmény és jogelődjei több mint 50 éves múlttal rendelkeznek a vízügyi képzés területén. „A vízgazdálkodás oktatásának bölcsője Baja, így remélem, hogy a víztudománynak is az lesz a jövőben!” – mondta. Ismertette, a kar számos változáson ment keresztül az elmúlt időszakban, amelynek a célja, hogy a bajai képzés megfeleljen a nevében szereplő „víztudományossággal” járó elvárásoknak. A dékán kiemelte, hogy számos eredményt sikerült már elérniük a karon: az ágazati és tudományos szakemberek észrevételeivel kiegészítve megkezdték a mintatantervek korszerűsítését, számos oktatójuk nyert felvételt a Katonai Műszaki Doktori Iskola PhD képzésére, valamint tovább fog bővülni a kar szervezeti palettája a Fenntartható Fejlődési Tanulmányok Intézettel. A vízügyi szolgálatban jelenleg humánerőforrás problémák vannak, szakemberhiánnyal küzd az ágazat, így kiemelten fontos egy egyetemi szintű tudásbázis megteremtése. Bíró Tibor beszédében rávilágított, hogy a mérnöki vízügyi pálya egy rendkívül kemény terület, az évközi feladatok elvégzésében nincs pardon, így a hallgatóknak számos nehezen abszolválható kurzust kellett teljesíteniük, hogy víztudományi diplomát szerezhessenek. „Fontos, hogy a követelményeket megtartsuk és szakmailag elismert intézmény legyünk” – emelte ki a dékán, majd ismertette, hogy a bajai képzés pozitív visszajelzéseket kapott a szakmai, tudományos közösségtől. Végül ezért köszönetet mondott a hallgatóknak és az oktatóknak, valamint az egyetemistákat támogató családoknak, akik segítették a diplomásokat céljaik elérésében.

Dr. Horváth József, az NKE főtitkára kiemelte, hogy a diploma megszerzése nagyon fontos pillanat egy ember életében, azonban tíz-húsz év múlva ez még jobban felértékelődik. Rávilágított, hogy a hallgatók által választott szakmához hatalmas elhivatottság kell, hiszen ez nem csak egy esetleges választás. „Úgy gondolom, ez az elhivatottság el fogja Önöket kísérni. Lehet nem a szakmában fognak elhelyezkedni, vagy nem a végzettségüknek megfelelő munkahelyet választanak. Viszont az a tudás, amit itt megszereztek és magukkal visznek, mindenképp biztos alapot ad Önöknek” – mondta. Ismertette, hogy a magyar felsőoktatásban mindig megjelenik egy fenntartó igény. Az NKE egy sajátos egyetem, ahol az állam és a kormányzat célja, hogy a közszolgálati szakmákat egy helyen integrálja. A főtitkár kitért a víztudomány komplexitására, ahol a vízmérnöki képzés, a vízkormányzás, vízpolitika, valamint a fenntartható fejlődés egyesül tudományos alapon. A víz fontosságára egy filmes példával utalt: a Mad Max futurisztikus filmsorozat egy disztópikus képet mutat be, ahol a kiszáradt és elvadult Földön egyre inkább felértékelődik a víz értéke. Kezdetben csak valuta, később pedig a hatalom forrásaként jelenik meg a felvázolt jövőképben a víz. A film nézői a hetvenes években még elképzelhetetlennek tartották ezt a jövőt, mára azonban kezd egyre valóságosabbá válni. „Önök jövőnk alakító részesei lesznek. Óriási felelősség, hogy gyermekeinknek és unokáinknak milyen fenntartható környezetet hagyunk hátra!” – hívta fel a figyelmet. „Önök tudást, felelősséget, elhivatottságot választottak és szereztek. Remélem az elmúlt három évben, valamint a diploma átvételekor is elkötelezték magukat ezeknek az értékeknek a megtartására” – összegezte gondolatait a főtitkár, végezetül köszönetet mondott a hallgatóknak munkájukért, a hozzátartozóknak támogatásukért, valamint az Eötvös József Főiskolának a közös együttműködésért.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Árvízvédelmi találkozó a Nemzetközi Duna Nap alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

    •  dsc2168 2
    • joo
  • Előző
  • Következő

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által kordinált Duna Régió Stratégia környezeti kockázatok prioritási területének és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának szervezésében a Nemzetközi Duna Napon került megrendezésre a Duna vízgyűjtő vízügyi egyetemeinek találkozója. 

Köszöntőjében Joó István vízdiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy vízzel kapcsolatos kérdésekben kiemelten fontos a dunai országok közötti erősödő együttműködés. A miniszteri biztos emlékeztetett, hogy 2017-ben Magyarország tölti be a Stratégia soros elnöki tisztségét, és október 18-19-én megrendezi annak 6. Éves Fórumát „Biztonságos, összekapcsolt, és fejlődő Duna régió címmel”

Joó István kifejtette, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a Duna védelmében, ami nem csak nemzeti, de nemzetközi ügy is.

Dr. Bíró Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja kiemelte, hogy a víztudományi képzés elengedhetetlen a vízügy és a Duna jövője szempontjából. Ahhoz, hogy a problémákat hosszú távon is kezelni lehessen kiváló szakembereket kell képezni, ezért bővült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési palettája idén februárban a Víztudományi Karral, aminek célja, hogy a vízügyi szolgálat és a vízipar számára szükséges szakembereket képezzen. 

A Stratégia soros magyar elnökségi programjához kapcsolódó eseményre hat országból, Magyarországról, Szlovákiából, Horvátországból, Szerbiából, Szlovéniából és Ausztriából érkeztek szakértők, akik egyetértettek abban, hogy a víztudományi és árvízvédelmi képzésekben erősíteni kell az európai szintű együttműködéseket. A jelenlévők gyakorlati információkat kaptak a hazai és nemzetközi finanszírozási forrásokról és a nemzetközi projektekről. A rendezvényen tizenegy egyetem, egy középiskola, valamint vízügyi szervezetek képviselői vettek részt.

Forrás: Duna Régió Stratégia

Megosztás a Facebook-on


Mongol-magyar együttműködés a VTK-n

    • f ek ep
    •  dsc2385 2
    •  dsc2388 2
    •  dsc2401 2
    •  dsc2415 2
  • Előző
  • Következő

Zeneemyadar Batbayar őexcellenciája, Mongólia magyarországi nagykövete pénteken látogatást tett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán. Az egyetem részéről Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes és Dr. Bíró Tibor dékán fogadták a vendéget.

A látogatás apropóját a mongol diákok magyarországi képzési lehetőségei adták, elsősorban az NKE által biztosított vízügyi szakember képzésről, utánpótlásról volt szó. Mongólia megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a magyar szakembereknek, hiszen ők a korábbi együttműködések során már bizonyították rátermettségüket és az ország fejlődése iránti elkötelezettségüket. A megbeszélésen nem csak az oktatásról esett szó, hanem megtárgyalták azokat a nagyszabású, Mongóliába tervezett mérnöki beruházásokat is, amelyekhez elengedhetetlenül fontos a szakmailag jól felkészített mérnökök képzése. Ezek a beruházások a kiváló magyar vízépítőket sem nélkülözhetik. A mindkét ország számára kedvező jövőkép megvalósításának érdekében konkrét lépések is történtek.

Jelenleg is több mongol diák tanul a VTK-n a Stipendium Hungaricum ösztöndíj program keretében, amely lehetőség szélesítése már el is kezdődött. Bíró Tibor elmondta, Mongólia számos szélsőséges vízgazdálkodási problémával küzd, ezért a vízügyi képzés kiemelten érdekli őket.


Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Minősítést kapott a Zsuffa István Szakkollégium

Minősítést kapott a Zsuffa István Szakkollégium

A Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának közössége által megválasztott Minősítési Bizottság bírálata alapján és a Szakkollégiumi Charta szempontjai szerint  minősített szakkollégium lett  a Víztudományi Karon működő Zsuffa István Szakkollégium, amely idén ünnepelte 10 éves fennállását. A Minősítési Tanúsítványt 2017. május 13-án megrendezett InterKOLL találkozón Urr Máté és D. Szűcs János, a szakkollégium hallgatói vezetői vehették át.

A Zsuffa István Szakkollégium 2007 áprilisában alakult meg Baján. Az akkor kitűzött célok között a tanórákon kívüli előadások hallgatása, tanulmányi kirándulásokon való részvétel, és a továbbtanulásra (MSc) való felkészítés szerepelt, melyhez minden támogatást megkapnak a hallgatók. Ez a jelenben sincsen másképp, ugyanis a szervezet legfőbb célja egy olyan, programokból álló képzés megvalósítása, elsősorban a műszaki képzésben résztvevő hallgatók számára, mely lehetővé teszi a tanrendben nem szereplő, ellenben azzal szorosan összefüggő ismeretek megszerzését.

A szakkollégium életében a minősítés nagy előrelépést jelent, ezáltal teljes jogú tagjává válhatott Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának, az Interkollnak.  Gratulálunk a szakkollégium tagjainak és Keve Gábor szakkollégium vezetőnek!

    • szakkoli logo
    • szakkollegium minosites
  • Előző
  • Következő

Mérőgyakorlatok a Víztudományi Karon

A mérőgyakorlatok szerves részét képezik a Víztudományi Karon folyó képzéseknek, olyannyira, hogy nem csupán egy gyakorlati részről, hanem egy konkrét tárgyról van szó. Az oktatás gyakorlati részén túl, kapcsolatépítő hatása is igen erős. A kar szakmai kapcsolati rendszere több évtizedes múltra nyúlik vissza, melyek lehetőséget biztosítanak a jelenlegi hallgatók elméleti és gyakorlati képzésének professzionális biztosítására. Az idei mérőgyakorlat is az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembereinek bevonásával valósult meg, hiszen az OVF és a 12 vízügyi igazgatóság vízrajzi egységei évtizedek óta közvetlenül támogatják a hallgatók hidrometriai képzését. Ennek a folyamatnak a legnagyobb hagyományokkal rendelkező eseménye az évenkénti mérőtábor, amely Magyaregregyen, a Víztudományi Kar telepén kerül megrendezésre. Ez az intenzív tanfolyam, szó szerint éjjel-nappal kerül lebonyolításra. Nappal a mérésekre kerül sor, esténként – az éjszakába nyúlóan – pedig az eredmények feldolgozására és kiértékelésére. Az igazgatóságok nem csak felkészült gyakorlat vezetőket küldenek az oktatásra, hanem a vízrajzi mérőeszközöket is, így minden hallgatónak lehetősége van kipróbálni a gyakorlatban ténylegesen használt eszközöket.

A Víztudományi Kar építőmérnöki és környezetmérnöki szakos I. és II. évfolyamos hallgatói kötelező mérőgyakorlata 2017. május 2. és május 16. között zajlott. A hidrometriai gyakorlat az érsekcsanádi mérőtelepen kezdődött, majd a nagyvízi méréseket követően a magyaregregyi mérőtelepen folytatódott. Az érsekcsanádi  mérőtelep a geodéziai mérőtábornak is otthont adott, amelyen  a VTK I. évfolyamos nappali és levelező tagozatos hallgatók vettek részt május 11-16 között.  
Szöveg: Országos Vízügyi Főigazgatóság, Nagy Andrea

    • merogyakorlat magyaregregy1
    • 18447042 798276003662897 4930677419270804607 n
    • 18527515 798276006996230 2937318808691903352 n
    • merogyakorlat magyaregregy2
  • Előző
  • Következő
Cimkék: mérőgyakorlat, ovf, vtk

Ludovika Fesztivál a Ludovika téren

    • nke ludovika fesztival web 710 358 s

Idén először a Ludovika téren tartják meg az immáron 8. alkalommal megrendezendő Ludovika Fesztivált, amelynek ezúttal is a tisztavatást megelőző, úgynevezett Száznapos Ünnepség az egyik központi programja. A rendezvényre május 13-án kilátogatókat emellett olyan programok is várják, mint például intézkedéstaktikai és műszaki mentési bemutató, vagy rendőrségi és honvédségi gépjárművek bemutatása. A nagyközönség számára nyitott, egész napos, ingyenes rendezvényen számos családi- és gyermekprogram is várja az érdeklődőket.

A Ludovika Fesztivál múltja 1924-ig nyúlik vissza, amikor a 18. században megkezdett és 1919-ben megszakadt Száznapos Ünnepséget – amely az avatásig hátralévő időt jelöli – ismét megtartották a végzős akadémisták tiszteletére. A rendezvényen az MH Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű, végzős honvédtisztjelöltjeinek adnak át elismeréseket, köztük a Schmittné Makray Katalin zászlóanya által alapított Szent László-díjat.

A VIII. Ludovika Fesztiválon a szervezők olyan látványos programokkal várják az érdeklődőket, mint például a katasztrófavédők magasból mentési bemutatója, a honvédség haditechnikai és a rendőrség intézkedéstaktikai bemutatója. Az érdeklődők tűzszerészrobotokat és különböző szimulátorokat is láthatnak, és kipróbálhatják ügyességüket a különböző akadálypályákon is.

A rendezvényen bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kara és intézetei is, köztük a nemrégiben alakult Víztudományi kar is látványos programokkal várja a fesztivál résztvevőit. Manapság egyre többet hallunk a kiberbiztonság fontosságáról, az ezzel kapcsolatos legfrissebb ismereteket a közelmúltban megalakult Kiberbiztonsági Akadémia szakembereitől tudhatják meg a rendezvényen.

További információ:

http://uni-nke.hu/x/ludovika-fesztival-2017

Megosztás a Facebook-on


A víztudományi képzés elengedhetetlen a vízügy jövője szempontjából

    • fokep
    •  dsc2043 2
    •  dsc2061 2
    •  dsc2073 2
    •  dsc2077 2
    •  dsc2092 2
    •  dsc2112 2
    •  dsc2125 2
    •  dsc2168 2
  • Előző
  • Következő

„Mérföldkőnek tekinthető és sikerként könyvelhető el a vízügy globális és nemzetgazdasági tekintetében a belügyminiszter kezdeményezése, hogy 2017. február 1-től megkezdte a működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb kara, a Víztudományi Kar” – mondta Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár az NKE VTK-n rendezett Országos Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia megnyitójának plenáris ülésén. Kiemelte, hogy 2017-ben a vízügyi szakigazgatási ágazat már rendelkezik saját stratégiával, emellett rendeződik az oktatás és a víztudomány kérdése is. A négynapos konferencia keretében számos előadást és workshopot hallgathatnak meg a víztudomány kutatói, oktatói, hallgatói, valamint gyakorlati szakmai képviselői. Az eseményen kiemelt figyelmet szentelnek a jégvédekezésnek, az árvízi kockázatkezelésnek, a folyógazdálkodásnak, a nagyvízi mederkezelésnek, a Duna Régió Stratégiának, továbbá a szakágazat innovatív eljárásoknak.

„Magyarország mind az árvízveszélyes övezetek arányát, mind az árvízvédelmi töltések hosszát tekintve az egyik leginkább veszélyeztetett ország az Európai Unióban” – emelte ki Hoffmann Imre. Rávilágított, hogy az ország egyre inkább kitett a klímaváltozás veszélyeinek, amelyre az elmúlt évek szélsőséges időjárása és áradásai hívják fel legjobban a figyelmet. „Kiemelt nemzeti feladatunk a vizek kártétele elleni védelem, valamint a vízellátás biztonságának a megteremtése és fenntartása” – mondta a helyettes államtitkár. Hoffmann Imre kitért az víztudományi képzés fontosságára, amely elengedhetetlen pillér a vízügyi szakágazat jövőjének szempontjából. Az EU-s források felhasználásával kapcsolatban elmondta, hogy csakis tudatosan szabad felhasználni az uniós forrásokat, mindezt úgy, hogy mellette kiemelt figyelmet fordítanak a projektek fenntarthatóságára is. „A víz közcélúsága és a kiszolgáltatottsága miatt hazánkban igen nagy az állami felelősség és feladatvállalás. Ennek érdekében a Kormány 2017. március 7-én Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló határozatában jelölte meg a szükséges feladatokat. A hazai vízgazdálkodás történelmi fordulata ez, hiszen első ízben emelkedett kormányzati szinten szakpolitikai rangra a vízgazdálkodás” – világított rá Hoffman Imre.

Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a NKE VTK létrehozásának a célja egy olyan tudományág megsegítése, amely az elmúlt időszakban méltatlanul elhanyagolt volt. Kiemelte, az NKE büszke arra, hogy szárnyai alá vehette a víztudományi képzést, amely tovább színesíti az egyetem mérnöki portfólióját a társadalomtudományok mellett. Padányi József egy személyes történetet is megosztott a hallgatósággal: a kandidátusi dolgozatát az árvédekezés témájában írta, amelyhez rengeteg segítséget kapott az árvizes kollégáktól, így külön öröm számára, hogy most rektorhelyettesként támogathatja a szakma fejlődését. „Azt gondolom, hogy az egyetem sajátos eszközeivel segítheti azt, hogy a víztudomány visszanyerje a nimbuszát!” – fejtette ki, majd hozzátette: jövőbeli céljuk, hogy a magyar vízkutatás és vízgazdálkodás visszanyerje az európai vezető színvonalát.

„Hazánk az árvizek elleni védelemre világviszonylatban szinte egyedülálló védelmi szervezettel, szakértelemmel és gyakorlottsággal rendelkezik” – mondta Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot rendszeresen sújtja az árvíz mellett aszály is. A vízügyi veszélyek üteme felgyorsult, míg a 90-es évekig elenyésző volt a számuk, addig az elmúlt évek során rekordot döntöttek az áradások, villámárvizek, valamint a szélsőséges vízhiány. A megjelent szakágazati képviselőknek az NKE VTK létrehozásáról kiemelte: „Ez nem csak lehetőséget kell, hogy jelentsen számunkra, hanem számos kötelezettséggel is jár: az ágazat egyik legfőbb problémája az utánpótlás biztosítása, és ez az intézmény volt korábban az ágazat legnagyobb létszámú utánpótlásának bázisa.” A főigazgató felkérte a szakma megjelent képviselőit, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a karon működő oktatásra és utánpótlás nevelésre.

Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja ismertette, hogy a kar létrejötte új fenntartót jelent a víztudományi képzési területnek, így mostantól a Belügyminisztérium égisze alatt folyhat a képzés. Kiemelte, a fenntartóváltás rávilágít arra, hogy az utánpótlás nevelésnek hatalmas jelentősége és felelőssége van a szakmában. Bíró Tibor bíztatott minden megjelent kutatót, oktatót, hallgatót, valamint gyakorlati szakembert, hogy bátran hagyjanak lenyomatot a kar tudományos életében, vegyenek részt a munkájában. „Baja a vízügyi oktatás Mekkája, hiszen évtizedeken keresztül ennek a képzésnek a bölcsője volt. Ennek az intézménynek olyan oktatói és vezető voltak, akikre méltán nézhetnek fel a mai oktatók és ágazati szereplők is” – mondta a dékán, majd kiemelte: ez a történelem és elköteleződés az, amely biztos alapot ad a Víztudományi Kar fejlődéséhez.

A konferenciát megnyitó plenáris ülés végén Bíró Tibor elismerő oklevelet nyújtott át Prof. Dr. Szlávik Lajosnak kiemelkedő tudományos és oktatói életpályájáért, valamint a víztudományért tett szakmai munkásságáért.

A rendhagyó konferencia 2017. április 25-27. közöttt valósul meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Duna Régió Stratégia magyar elnöksége, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar közös szervezésében.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Először az OTDK-n

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar hallgatói először képviselték a Kart a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián.
Az idén a Műszaki és Tudományi Szekciónak Dunaújváros adott otthont, április 6-8 között. 53 tagozatban 414 pályamunka bemutatására került sor. Az NKE újonnan alakult kara, a Víztudományi Kar a „Vízépítési, vízgazdálkodás és környezetvédelem” 2. tagozatban 2 mérnökhallgatót is nevezett: Reszl Árpád: ,,Borászati szennyvíz összetételének és eleveniszapra gyakorolt hatásának vizsgálata" című munkájával (konzulens: Salamon Endre mérnöktanár, NKE VTK VKI), míg Vas László Tamás: ,,Koppány patak alsó szakaszának településfejlesztési célú rendezési terve" című dolgozatát (konzulens: Varga Antal ny. főiskolai docens, Sziebert János főiskolai docens NKE VTK VVI) mutatta be.

A Víztudományi Kar nem csak hallgatói képviselettel vett részt a konferencián, hanem zsűri feladatokat is ellátó oktatókkal. Dr. Mátrai Ildikó főiskolai tanár, intézetvezető, (Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet) Vízzel a „Település- és Környezetmérnöki tudományok 1.”, Dr. Karches Tamás főiskolai docens (Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet) pedig a „Vízépítés, vízgazdálkodás és környezetvédelem 1.” tagozatban értékelte a pályamunkákat.

A résztvevőknek gratulálunk a kivételes munkájukért!

    • otdk 2017

Közös mérőgyakorlat a legmodernebb technikával

    • fokep
    •  dsc8842 2
    •  dsc8656 2
    •  dsc8671 2
    •  dsc8827 2
    •  dsc8784 2
    •  dsc8798 2
    •  dsc8833 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kara és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDV-VIZIG) közös mérőgyakorlatot tartott, 2017. március 30-án. A mérőgyakorlat során a KDV-VIZIG dr. Csoma János mérőhajója, valamint a Víztudományi Kar két saját mérőhajója egyidejű méréseket folytatott a bajai Duna-szakaszon és a Vén-Dunán.  A lézerszkennerrel és multibeam sonarral ellátott dr. Csoma János mérőhajó professzionálisan felszerelt, ma Magyarországon a legmodernebb felmérési technológiával rendelkezik.

A terepmunka során mederfelmérést, vízhozammérést, vízszintrögzítést és hordalék-mintavételt végeztek a szakemberek. A mérések kiértékelése lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző műszeres technológiák által szolgáltatott adatokat összevessék. A gyakorlat eredményeit tudományos kutatásban és szakdolgozatban is hasznosítják a Kar dolgozói és hallgatói.

Fotó: Szilágyi Dénes 


Ünnepi szenátusi ülést tartott az NKE

    • fokep
    •  dsc7607 2
    •  dsc7645 2
    •  dsc7650 2
    •  dsc7659 2
    •  dsc7675 2
    •  dsc7800 2
    •  dsc7818 2 2
    •  dsc7932 2
    •  dsc8120 2
    •  dsc8124 2
  • Előző
  • Következő

Phd és habilitált doktorok tehették le esküjüket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepi szenátusi ülésén. Az egyetem napja ötéves jubileumának rendezvénysorozatába illeszkedő ülés során a fogadalomtétel és címek átadása mellett elismerő okleveleket adott át Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora.

Patyi András az egyetemi szenátus elnökeként köszöntötte a habilitáló, PhD doktori címet, valamint egyetemi elismeréseket átvenni készülő kutatókat, szakembereket, egyetemi munkatársakat. „Ez az ünnepi ülés alapvetően a tudományról szól” – emelte ki az NKE rektora, majd kifejtette, hogy ezek a tudományok nem állnak messze a gyakorlattól, hiszen számos közszolgálati vezető vehetett már át oklevelet. Magyary Zoltánt idézve Patyi András kifejtette, hogy a tudomány művelése az egyetemi oktatóknak és kutatóknak a legszemélyesebb tevékenysége kell, hogy legyen, amelyhez elengedhetetlen a tudományos közösség. Az NKE ötéves fennállásával kapcsolatban kiemelte: „A mi szívünket, a mi gondolatainkat igencsak kikerekíti ez az öt év. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek büszkeség, hogy vagyunk, gyarapodunk és ma is gyarapodni fogunk! – mondta Patyi András az oklevelet átvevő kollégáinak.

Az ünnepi szenátusi ülés alkalmával egyetemi elismeréseket vehettek át azok az oktatók és munkatársak, akik munkásságukkal gyarapították az NKE hírnevét. Az egyetem rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét vette át Prof. Dr. Kiss György akadémikus, az Államtudományi és Közigazgatási Kar leköszönő dékánja. Az NKE Szenátus döntésével magántanári címet kapott Prof. Em. Dr. Szlávik Lajos, címzetes egyetemi tanári címet Sándorné Dr. Kriszt Éva, továbbá címzetes egyetemi docensi címet adományozott a szenátus Dr. Balla Tibor ezredes, Budai Béla Dénes, Dávid Károly r. dandártábornok, Dr. Fialka György, Hazai Lászlóné dr. ny. nb. dandártábornok, Kalotay Balázs, Keszthelyi Ilona, valamint Dr. Sors László számára. Rektori döntés alapján Rektori Kitüntető Oklevelet vehetett át Bálintné Bagladi Zsuzsanna. Az NKE Szenátusa az Egyetem Kiváló Oktatója posztumusz címet adományozott a néhai Dr. Back Andrásnak, oklevelét özvegye, Dr. Gondos Katalin vette át.

A kitüntetések mellett sor került a habilitált doktori címek átadására és a PhD doktorok avatására. Prof. Dr. Munk Sándor, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke bemutatta az NKE újdonsült habilitált doktorait: Dr. Budai Balázs Benjámin, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, Dr. Hautzinger Zoltán Gyula, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese,  Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Wührl Tibor tette le habilitációs esküjét az ünnepi szenátusi ülésen.

Budai Balázs az avatottak nevében fejtette ki gondolatait. „Minél magasabb lépcsőt ugrunk meg, annál nagyobb a megkönnyebbülés és a sikerélmény, azonban annál nagyobb a felelősség is” - mondta. Az ÁKK oktatási dékánhelyettese kitért a Phd és a habilitált doktorok, vezető értelmiség feladataira: „Felismeri, segíti, gondozza a tehetségeket, elgondolkodtat, tematizál és megosztja a gondolkodás örömét. Világosságot teremt a sötétben tapogatózóknak. Iskolateremtő is, ahogy mondják” – fejtette ki Budai Balázs. Rávilágított, hogy a tudományos életnek számos indikátorával lehet vizsgálni a tudományos kutatókat, de véleménye szerint a legfontosabb az, hogy az egyetemi katedra után hány hallgató tekint majd vissza az emberre, mint segítő mentorra. 

Az ünnepi szenátusi ülésen az egyetem új PhD doktorokat is avatott. Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese, valamint a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke ismertette a doktorjelöltek névsorát: Bali Tamás, Benedek Márta, Borszéki Judit Magdolna, Gerencsér Árpád József, Györffy Ágnes, Josef Andreas Karl Ernst, Kardos Sándor István, Kovács István, dr. Nyeste Péter, Rózsa Tibor és Vass György mondta el doktori fogadalmát.

A 10 évvel ezelőtt megkezdett osztrák katonai PhD-képzés részvevőinek nevében a most végzett Josef Andreas Karl Ernst ezredes mondott köszöntő beszédet, megható módon tört magyarsággal, de annál nagyobb lelkesedéssel. Köszönetet mondott a jelenlévő és a tudományos fejlődést támogató családtagoknak, szeretteiknek, kollégáknak és az alma maternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Az ünnepi szenátusi ülés zárásaként Patyi András gratulációját fejezte ki a frissen doktorált és habilitált kollégáinak. „Sok sikert és egészséget kívánok a tudomány fejlődéséért és egyéni karrierútjuk előmozdításáért végzett munkásságukhoz” – mondta, majd egy kéréssel fordult hozzájuk: „Kérem, ne álljanak meg ebben a munkásságukban, ne álljanak meg az úton.”

A témáról bővebben az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves fennállását ünnepelte az NKE

    • fokep
    •  dsc7276 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7313 2
    •  dsc7359 2
    •  dsc7372 2
    •  dsc7402 2
    •  dsc7434 2 2
    •  dsc7442 2
    •  dsc7490 2
    •  dsc7512 2
    •  dsc7523 2
  • Előző
  • Következő

„Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál” – mondta Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötéves fennállásából szervezett ünnepségén. Reményét fejezte ki arra, hogy az NKE elmúlt öt éve azt a célt szolgálta, hogy méltó legyen a Ludovika Akadémia örökségére. A rendezvény alkalmával Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora rektorhelyettesi és dékáni kinevezéseket adott át, valamint felavatták gróf Buttler János szobrát a Ludovika aulájában.

Patyi András megnyitó beszédében tiszteletét fejezte ki minden parancsnok, közigazgatási vezető, a haza szolgálatáért tanuló hallgató, egyetemi oktató, kutató és dolgozó számára. „Engem 2011-ben az új egyetem élére választottak. Így már megélhettem, hogy látom a gyökeret eresztett facsemetét, melyen majd a munka gyümölcse beérik” – mondta az egyetem fejlődéséről Patyi András. Mint mondta, az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödtek össze. A rektor kiemelte, hogy az egyetem már tovább jutott, mint a jogelőd intézmények intézményi integrációja és költségvetési egyesítése. „A hadtudomány, a rendészettudomány, a megújított közigazgatás-tudomány, valamint az államiság legmagasabb szintű, átfogó jellegű vizsgálatára hivatott modern államtudomány művelésével nem csak kutatói kedvtelésünkként hódolunk, hanem szolgálatot teljesítünk” – világított rá Patyi András, aki felhívta a figyelmet, hogy az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem ahogy jelenleg is közel 20 egyetemmel és 30 más állami szervvel együttműködik, szeretné a tudományos közösséget gyarapítani. Az NKE rektora szerint ehhez egy „értő, együttműködő, de kritikus” közösségre van szükség. Emellett Patyi András kijelentette, hogy mint minden tudásközpont, az NKE célja a kormányzás tudományos támogatása, továbbá az is, hogy részt vegyenek az államot érintő védelmi feladatok ellátásában.

Lázár János ismertette a kormányzati törekvéseket, amelynek a célja, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben. „A köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is” - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kormányzattal olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, amelynek egyik lépcsőfoka a közszolgálati vezetők államtudományi képzése lesz. A miniszter kitért Magyarország versenyképességének javítására is, ahol szerinte elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, megjegyezve – „a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.” Az államreformokkal kapcsolatban kiemelte, hogy kettős céllal rendelkezik: a „hardver” – mint az egyetemi épület rekonstrukciója - és a „szoftver” – mint az NKE képzési struktúrájának a frissítése - egyidejű megújításával akarják elérni.

Az ünnepségen sor került rektorhelyettesi és dékáni kinevezések átadására is. Az NKE Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki Patyi András Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredest. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar élére Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár került, aki átvette a dékáni láncot a rektortól. Víztudományi Kar dékánjának Dr. Bíró Tibor egyetemi docenst nevezte ki a rektor, aki a dékáni lánc mellett átvehette a VTK  kari címerét hordozó zászlót is.

Az ünnepség részeként Patyi András Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Ludovika aulájában avatta fel Gróf Buttler János szobrát, ezzel is tisztelegve a Ludovika Akadémia legnagyobb adományozója előtt. „Buttler János hatalmas vagyonából közel 126 ezer forintot adományozott az ügy érdekében” – ismertette Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok.  „Ez hatalmas pénz volt abban az időben, hiszen a névadó is 50 ezer forintot adományozott” – fejtette ki az intézmény tudományos rektorhelyettese, akinek a háttérkutatásaiból kiderült: 126 ezer forintból  közel háromezer jobbfajta puskát és több mint nyolcszáz lovat lehetett vásárolni akkoriban. „Óriási összeg tehát. Ez volt az a pont Buttler János életében, amikor megítélésem szerint beírta magát a történelembe és a Ludovika Akadémia történetébe” – fejezte ki tiszteletét Padányi József.

A témáról bővebben  az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on