„Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” Magyarország Alaptörvénye
„A fenntarthatóság messze több mint környezetvédelem”
A Föld harmonikus és egészséges működéséhez elengedhetetlen, hogy fenntarthatóan éljünk és fejlődjünk. Ez a harmónia kiterjed minden más élőlényre és az élőlények által alkotott alrendszerekre is. Alapja, hogy olyan módon kell a jólétet biztosítani az élőlények számára, amellyel nem lépjük túl a természet adta kereteket. Így a fenntarthatóság ügye rendkívül komplex és csak globálisan értelmezhető helyesen. Környezeti és társadalmi állapotok alapján érdemes megközelíteni a fenntarthatóság kérdését. Ez az emberiség exponenciális szaporodásával és az emberi tevékenység következtében rohamosan növekvő energia- és nyersanyagigény bolygónk egyik legégetőbb problémája. A hatások mára a mindennapokban is érezhetőek: éghajlatváltozás, szélsőséges időjárási jelenségek, termőtalaj és erdőpusztulás, elsivatagosodás, a sarki jégsapkák és gleccserek olvadása, valamint a fajok tömeges kipusztulása. A környezetterhelés mögött közvetlenül gazdasági tevékenységek húzódnak. Így egy társadalom annál fenntarthatóbb az adott gazdasági teljesítmény mellett, minél környezetkímélőbb tevékenységet folytat. A fenntarthatóságot a Boldog Bolygó Indexszel is lehet mérni, amely az emberi jólét ökológiai hatékonyságát vizsgálja. Ehhez figyelembe kell venni az ország lakosainak várható élethosszát, az élettel való elégedettségét, valamint az ökológiai lábnyomát.
A fenntartható fejlődés egy olyan társadalmi előrehaladást jelent, amely elérése és megtartása érdekében biztosítják a gazdasági fejlődést, valamint a környezeti feltételek megőrzését. Cél, hogy a különböző nemzedékek megfelelő életkörülményeket biztosítsanak az utókor számára. Sokan keverik a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés fogalmát- erre Besenyei Mónika, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet programvezetője hívta fel a figyelmet. „A fenntarthatóság általános értelemben csupán azt jelenti, hogy valami többé-kevésbé működik, de ez csak a kérdéskör egy szűk szelete.” Felmerül a kérdés: tudunk-e úgy fejlődni, hogy minimálisan terheljük a környezetet, és emellett figyelembe vesszük a társadalmi szempontokat is.
Közszolgálat - közjó szolgálat
A témát vizsgálva megállapítható, hogy a fenntartható fejlődésre való törekvés, mára az emberiség egyetlen lehetősége, így a döntéshozóknak kiemelt figyelmet kell a témára fordítani. A fenntarthatóság megvalósításhoz elengedhetetlen a rendszerszemléletű gondolkodás és kormányzás. Ezt a szemléletmódot be kell építeni a különböző intézményrendszerekbe. „A fenntarthatóság és a társadalmi fejlődés fenntarthatósága a közjó szolgálata” – fejtette ki Besenyei Mónika. „A közszolgálat definíció szerint erre hivatott.” Véleménye szerint a közszolgálatnak eleve integrálni kell a fenntartható fejlődés kérdését, hogy az állam hosszú távú jólétet biztosíthasson. Ezt a gondolkodásmódot az NKE Jó Állam Kutatása már beépítette az indikátorrendszerébe, külön hatásterületként megjelenítve a fenntarthatóságot.
Besenyei Mónika rávilágított, hogy ezzel a kihívással számos ország küzd a világon. Kérdés, hogy miként tudják beépíteni a fenntartható fejlődés képzését megfelelően az adott oktatásrendszerbe. Fontos, hogy az állam példát mutasson az állampolgárai számára. Egyre kevésbé működik a rablógazdálkodás, viszont gyakori, hogy az érintett intézmények még mindig nem veszik figyelembe, hogy elment a világ mellettük. „Sokáig a fenntartható fejlődés nem volt szempont.” Azonban mára kialakult egy olyan társadalmi szemléletmód, amely elvárja, hogy megvalósuljanak a fenntartható működés feltételei. „Nem szívesen vagyunk része olyan intézménynek, amely ezt nem tartja magáénak” – tette hozzá. Tényleges cselekvésről is beszélt a programvezető: „Érdemi intézkedéseket kell megvalósítani, és mi erre is törekszünk. Hiteltelenné válik az olyan szervezet, ahol a fenntartható fejlődés látszatát keltik, azonban a gyakorlatban nem valósítják meg.”
Egyetem a 21. században
Megállapítható, hogy egy 21. századi egyetemmel szemben elvárás, hogy integráltan kezelje a fenntartható fejlődést. Így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sem kivétel: „A fenntartható fejlődés témája köré épülő globális politikai és tudományos összefogásban az egyetemnek helyt kell találnia” –olvasható az NKE Intézményfejlesztési Stratégiájában. Az egyetem víziójában kitűzte, hogy az ország egyik legjobb és legvonzóbb felsőoktatási intézménye kíván lenni. Ez sokféleképpen elérhető, azonban megkerülhetetlen pillére, hogy az egyetem fenntarthatóan működjön. Nem csak a direkt környezeti hatásra kell fókuszálnia. Az egyetemek szerepe és küldetése nem áll meg a kutatási tevékenységnél. Az értelmiségi nevelésének szerves részét kell, hogy képezze a tudatos gondolkodás, a munkában és a magánéletben egyaránt. Mivel az NKE elsőszámú megrendelője a közszféra, így végső soron minden állampolgárra hatást gyakorol.
Nemzetközi viszonylatban a legtöbb nívós felsőoktatási intézmény már integrálta a működési, oktatási és kutatási portfóliójába a fenntartható fejlődés témakörét. Ha az NKE az élvonalba kíván tartozni, nem hagyhatja figyelmen kívül a nemzetközi trendeket: így valósulhat egy 21. századi „jó állam”. A különböző generációk nevelésébe, képzésébe és továbbképzésébe be kell építeni a fenntarthatóság elemeit, kiváltképp az államapparátus jövőbeli működtetői számára. Fontos hogy átlássák és megértsék a globális szinten zajló események összefüggéseit. Ezt nem csak elméleti szinten kell elsajátítani, hanem a mindennapi gyakorlatba is be kell építeni.
Az NKE 2013-ban adta ki a Fenntarthatósági Stratégiáját, amelyet később számos méréssel és kutatással egészített ki. Fontos, hogy a Ludovika Egyetemi Campus beruházással új távlatok nyíltak meg az egyetem életében, emellett a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet szerves része lett az intézmény működésének. A külföldi jó gyakorlatok kiváló példákkal szolgáltak a stratégia kialakítása során. Besenyei Mónika ismertette, hogy kezdetben alulról jövő kezdeményezésként indult az egyetem korai időszakában a fenntartható fejlődés kérdése, azonban nagyon hamar felkarolta a vezetőség a témát. Véleménye szerint rendkívül fontos, hogy stratégiai szinten megjelenjen a fenntartható fejlődés, ugyanis a későbbiekben ez alapján határozhatják meg az intézmény vezetői a döntéseiket. Miközben az emberek végzik a mindennapi tevékenységüket, mint oktató, kutató, vagy az egyetemi adminisztrátor, viszont egy olyan szemüveg keresztül szemlélik a világot és benne a saját szerepüket, amely a fenntarthatóságra is fókuszál.
Az NKE a Fenntarthatósági Politikájában megfogalmazta, hogy a globális fenntarthatósági törekvéseket helyi szinten kívánja támogatni. Egy olyan felsőoktatási intézményt kívánnak kialakítani, amely környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható. Ez egyaránt kihat az egyetem működetésére és oktató, nevelő, tudásformáló tevékenységére is. „Hiszünk abban, hogy felelős működéssel és felelős magatartásra neveléssel a Föld erőforrásait bölcsen használva és hasznosítva maradandó értékeket hozhatunk létre, teljesítve vállalt feladatunkat” – olvasható az NKE Fenntarthatósági Stratégiájában.
Fenntarthatóság kérdése a Ludovika Egyetemi Campuson
A campus otthonául szolgáló Orczy-kert az elmúlt években teljesen megújult. „Érdemes visszaolvasni a régebbi internetes fórumokat” – hívta fel a figyelmet Besenyei Mónika. A terület a főváros egyik legelhanyagoltabb közparkja volt. Ez azonban mára megváltozott. Az egyetem létesülésével egy rendkívül jó társadalmi felhúzó hatást gyakorolt a környékre. Kialakult egy olyan miliő, ahol a kisgyermekes családok és az egyetemista fiatalok egyszerre töltődhetnek fel. A campus területén nem csak a park újult meg, számos új épület is kialakításra került: helyreállították a történelmi jelentőségű Ludovika főépületét, két új kollégiumi épületet húztak fel, oktatási épületek és sportlétesítmények kerültek kialakításra, továbbá megújult a parkban található csónakázó tó is.
A Ludovika Egyetemi Campus projekt egy olyan kiemelt beruházás Magyarországon, amely több évszázados történelmi háttérrel bír: több generáción keresztül képezték az akadémián a legendás magyar honvédtiszteket. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy egy 19. században tervezett épület, mint az NKE központja, hogy lehet fenntartható. Erre a felújítás és a további létesítmények kialakítása során nagy hangsúlyt fektetett az egyetem. „A Rektori Kabinet több fenntarthatósági tanulmányt is megrendelt a campusszal kapcsolatban, amelyben arra keresték a választ, hogy mekkora terhelés bír el a létesítmény, illetve milyen további fenntarthatóságot elősegítő lehetőségek vannak benne” – fejtette ki.
Működését tekintve számos energiahatékonyságot elősegítő modult építettek be a különböző folyamatokban. Az intelligens épületvezérlési rendszerek segítségével energiatakarékosan használják a különböző erőforrásokat, így az épületek hőmérséklete, illetve fényforrásai központilag szabályozhatóak. Folyamatban van a világítástechnika fejlesztése, amelyben mozgásérzékelős és időkapcsolós technológia kerül kialakításra LED elemekkel. A nanoszemcsés, por- és vízlepergető hőszigetelésnek igen fontos szerepe van, amely segítségével még több energiát lehet spórolni, emellett passzív árnyékolás segítségével csökkentették a légkondicionálás költségeit számos épületben. A szelektív hulladékgyűjtés is képviselteti magát a campuson, emellett komposztáló is található a parkban. A campus járdáit igyekeztek úgy kialakítani, hogy a felület minél környezetkímélőbb legyen, vagyis hogy minél több csapadékot tudjon átengedni a földbe. Az adminisztratív folyamatokat is szabályozták, ennek a legapróbb szelete például a hatékony és takarékos nyomtatási rendszer bevezetése volt. A legérdekesebb zöld kezdeményezés azonban mégis csak a víz kérdése: a campus értékes vízforrások felett terül el. Besenyei Mónika kifejtette, hogy számos kutatás és felmérés készül a park területén található forrásokkal kapcsolatban. Ezeket a kutakat már korábban is használták, a park felújítása során hidrológiai szakembereknek sikerült két újabb kutat is feltárni az ismert Illés-kút mellett. Az így kitermelt víz megfelelő vízhozamú, áttetszően tiszta és üledékmentes volt. A kutak bekötésre kerültek a parki locsolórendszerbe, továbbá a parki tó feltöltését és folyamatos víz utántöltését is szolgálják. „A Green Campus mozgalmak jó példával szolgáltak számunkra. Kiemelt jelentőségű feladat a szemléletformálás, hiszen az egyetem működését tekintve a berögzült szokásokat kellett megreformálnunk.” Besenyei Mónika azt is megjegyezte, hogy bár a campus kivitelezése során számos fenntarthatósági elemet már beépítettek, azonban még van hova fejlődniük. A jövőbeli tervek közt szerepel, hogy az épülő sportcsarnok „megzölldüljön”, emellett egy közösségi kert kialakítási lehetőségein dolgozik az intézet, továbbá egy olyan önkéntes programot szeretnének kidolgozni, ahova az egyetemi polgárok, akár kredit alapon is jelentkezhetnének.
A fenntartható fejlődést nem csak a működtetés, hanem képzési oldaláról is támogatja az NKE. Besenyei Mónika kiemelte, a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet az oktatás lehető legtöbb szintjére igyekszik beépíteni a témát. Az NKE-n az alap-, mester- és doktorandusz képzések mellett kurzusokat kínál a hazai közszolgálat továbbképzési rendszerében is. Olyan témákban tartanak előadásokat, mint a fenntartható fejlődés és az állam szerepe, nemzetközi vízpolitika, éghajlatváltozás, hulladékgazdálkodás, társadalmi szerepvállalás, fenntartható településrendezés, környezetjog, valamint az Európai Unió környezetpolitikája. Véleménye szerint fontos, hogy a legtöbb tárgy oktatásába megvalósuljon egy olyan szemlélet, amely a fenntartható fejlődés szempontjából is vizsgálja az adott kérdéskört. „Alap missziónk, hogy ne lépjen ki úgy hallgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, hogy ne legyen fogalma a fenntarthatóság alapvető kérdéseiről és a főbb globális kihívásairól.”
Szerző: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes
A cikk a Bonum Publicum márciusi számában jelent meg.