A VTK-n tartották meg a helyi védelmi bizottsági felkészítést

„A vizeket úgy kell kormányozni, hogy ne csak árvízvédelmi, hanem vízhasznosítási célokat is szolgáljon, ehhez pedig kiváló szakemberekre van szükség”- mondta Bíró Tibor a helyi védelmi bizottságok elnökei részére a bajai campusra szervezett felkészítésen. Az esemény résztvevői a vizek kártételei elleni védekezési feladatok és azok megelőzési lehetőségei terén aktuális védelmi-igazgatási, valamint katasztrófavédelmi ismeretekkel bővíthették tudásukat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös szervezésében megvalósuló rendezvényén.

„A mai programok jó része a víz körül forog”- mondta Zombor Attila. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal főigazgatója felidézte, hogy a Dunamenti védelmi bizottságokat hatékony együttműködés jellemezte a 2013-as nagy dunai árvíz idején. „Nagyon komoly védelmi munkát kellett elvégeznünk”- jegyezte meg. „Hazánkat katasztrófavédelmi szempontból két természeti erő, a víz és a tűz fenyegeti”- mutatott rá. Mint mondta, a mai előadássorozatban az árvízvédelmi védekezés témakörét járják körül.

„Kiemelt célként fogalmazódott meg, hogy tematikus katasztrófavédelmi felkészítésben részesítsük a helyi védelmi bizottságok vezetőit és munkatársait”- hangsúlyozta Bónyai Eszter tű. ezredes. A BM OKF tervezési és védelmi igazgatási főosztályvezető felidézte, volt már nukleáris baleset-elhárítási védekezésre, illetve a különleges jogrend időszakát célzó felkészítés. „A mai esemény az árvízvédelemre való felkészülést célozza, mert hazánk legveszélyeztetettebb katasztrófatípusa az árvíz”- magyarázta.

„Egyre több országos kiterjedésű konferencia kerül megrendezésre Baján”- emelte ki Bíró Tibor köszöntő beszédében. Az NKE VTK dékánja a 2017. február 1-jén alapított karról elmondta, mára az egyetem szerves egységeként működik. „Fontos, hogy a Víztudományi Kart minél többen megismerjék az országban”- hangsúlyozta. Meglátása szerint ez azért fontos, mert a jövő vízgazdálkodással foglalkozó szakembereinek képzése folyik Baján. „A katasztrófák nagy része a vízhez köthető, a szélsőségek pedig hihetetlen arányban növekednek”- jegyezte meg. Ezzel meg kell küzdenie a helyi védelmi bizottságnak is.

Király Zita a vízminőség-védelmi feladatok megújult módszertanáról tartott tájékoztatót. „Tizenkét megye, illetve a fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság látja el a vízügyi és vízvédelmi hatósági feladatokat”- mondta a BM OKF vízügyi és vízvédelmi főosztályvezetője. Hozzátette, az országos és a másodfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági feladatokért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felel. Előadásában bemutatta a Katasztrófavédelmi Mobil Laborok (KML), mint vízanalitikai műszerek használatát. „Elsődleges célja a lakosságvédelmi intézkedésről való döntés és a vízvédelmi hatósági feladatok támogatása”- fogalmazott.

„Ha megtesszük a szükséges intézkedéseket, melyek kellően megalapozottak, fel tudunk készülni rájuk”- vélekedett Balatonyi László az éghajlatváltozás hatására kialakuló hidrológiai helyzeteket bemutató előadásában. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság árvízvédelmi osztályvezetője szerint vízkárelhárításai szempontból jelentős éghajlatváltozásra kell készülni. „A szélsőségek erősödni fognak”- hívta fel rá a figyelmet. Kiemelte, az aszályos napok számával a vízhiányos napok száma is nőni fog. Megállapította, hogy télen 15-20%-kal több csapadék fog esni, alapvetően víz formájában, nyáron pedig kevesebb.

„A vizek kártétele elleni védekezés témakörében a katasztrófavédelmi képességeket tovább kell fejlesztenünk”- jegyzete meg Szarka Zsolt tű ezredes. A BM OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztályvezető helyettese kiemelte, hogy a szélsőséges jelenségek megnövekedtek. „A 2013-as dunai árvíz során valamennyi vízmércén megdőltek a valaha mért legmagasabb vízszintek”- mutatott rá. Ugyanez történt a legkisebb vízszintekre vonatkozó rekordokkal is. Mint mondta, a katasztrófavédelmi készségek fejlesztésére a feladatok kockázatértékeléssel, tartalékgazdálkodással, a védelmi képességek fejlesztésével, illetve a védekezésben érintett önkéntesek és hivatásosok eszközfejlesztésével járnak. „A tartós fejlesztéshez minden rendelkezésre álló forrást igénybe veszünk”- jelentette ki.

„A 21. század legfontosabb kérdése a vízbiztonság lesz”- mondta Szöllősi-Nagy András a vízbiztonság globális kihívásairól tartott előadásában. Az NKE VTK egyetemi tanára rávilágított, hogy a vízhez seregnyi probléma társul. „760 millió embertársuknak nincs hozzáférése az ivóvízhez”- jegyezte meg a professzor. Mint mondta, ez a globális helyzet teremti meg a keretfeltételeket, melyek között Magyarországnak működnie kell. „Ezt a folyamatot nem lehet a határon megállítani”- tette hozzá. Elhangzott, hogy háromszoros népességnövekedés és hatszoros vízkészlet-elvonás jellemzi napjainkat. „Kinyílt az olló, ez pedig nem fenntartható”- fogalmazott. Véleménye szerint kihívás, hogy ezt az ollót hogyan lehet bezárni. „A jó vízgazdálkodás abszolút kötelesség és etikai parancs”- mutatott rá előadásában.

A szakmai felkészítésen szó esett továbbá a védelmi igazgatás aktuális honvédelmi kérdéseiről és a vízügyi ágazat jégvédelmi képességek bemutatására is sor került.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap novemberi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes