A 2016-ban indult Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) célja, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat és kutatókat támogassa. A több témakörben kiírt ösztöndíjpályázat, PhD hallgatókat támogató programjában a Víztudományi Kar Vízellátási és Csatornázási Tanszékének két munkatársa is eredményesen pályázott.
Goda Zoltán, tudományos segédmunkatárs „Az éghajlatváltozás parti szűrésű vízbázisokra gyakorolt hatásának kutatása oldott oxigén koncentráció mérésével” című kutatása a 2020/2021. tanévben kiírt pályázaton 12 hónapos támogatást nyert el. A tervek szerint a kutatás időtartama alatt a kutató rendszeresen vesz majd vízmintát a bajai parti szűrésű vízbázis termelőkútjaiból és a Dunából, majd a kapott eredmények alapján rögzíti az oldott oxigén koncentráció változásait. Hipotézise szerint a melegedő éghajlat csökkenti a felszíni vizek oldott oxigén koncentrációját, ezáltal negatív hatást gyakorol a parti szűrésű vízbázisok folyamataira, amelyeknél az aerob környezet tekinthető ideálisnak. Továbbá a tervei között szerepel egy stabil izotópos vizsgálat készítése is, amellyel a kutak által termelt vízparti szűrt víz arányát lehet meghatározni.
A Kar másik díjazottja Salamon Endre, egyetemi tanársegéd, aki az „Aktív klór és nitrogénformák átalakulásainak és kockázatainak vizsgálata az ivóvíz tisztítása és elosztása során” című munkájával indult a pályázaton. Az elmúlt években lezajlott ivóvízminőség-javító programban elvégzett fejlesztések során megvalósult az ivóvíz tisztítási technológiák fejlesztése, így hazánk nagy részén az Európai Uniós előírásoknak megfelelő minőségű ivóvíz kerül az elosztó hálózatba. Ennek ellenére az ország hálózatainak nagy része elöregedett, és a vízigények kiszolgálása szempontjából is kockázatosnak minősül. Mindezek mellett azonban a hálózatban bekövetkező vízminőség változások kiszámíthatóságáról és annak bizonytalanságairól is kevés eredmény áll még rendelkezésre. Mégis éppen ezek a folyamatok azok, amelyeket a legnehezebb kézben tartani, holott a fogyasztási helyen tapasztalható vízminőséget jelentősen befolyásolhatják. A legtöbb ivóvíz elosztó hálózat egyedi, a vízminőség becslése szempontjából nehezen számszerűsíthető és általánosítható jellemzőkkel rendelkezik. Ezért kiemelten fontos, hogy a lejátszódó folyamatokról minél több mért adat kerüljön előállításra, amelyek a jövőben a vízminőség tervezéséhez és értékeléséhez felhasználhatók lesznek. A pályázat keretében tervezett kutatás ehhez kapcsolódóan a nitrit képződését és a monoklór-aminos fázisban történő fertőtlenítés viselkedését vizsgálja a hazai, elöregedett hálózatokra jellemző körülmények között.