Gyászhír

 

Karunk jogelődjének egyik meghatározó oktatója Knézy Péter tanár úr életének 81. évében örökre lehunyta szemeit. A területi vízgazdálkodás területén tanító, a diákok végtelen rokonszenvével bíró, meghatározó orgánumú, jókedvű és kedves mindemellett rendkívül nagy műveltségű kollega hagyott itt minket. A több nyelven beszélő, műszaki és humán tudományokban egyaránt jártas, közvetlen és humoros jellemét megidézve egy személyes anekdótát osztanék meg:

Dr. Vágás István temetésére igyekezvén Szegedre, tanár úr megtisztelt és együtt utazhattunk. Az út során kérdezgettem a régi idők tanítási módszereiről. Különösen érdekelt a latin nyelv tanulása, mely kiváló alapot adott számos más európai nyelv elsajátításához. Tanár úr azonnal elmondott egy hosszú latin idézetet Róma alapításával kapcsolatban, melyet a legelső órán kellett megtanulniuk, még a nyelv elsajátítása előtt. Majd hozzátette: „Gimnáziumban sok eredeti Ciceró idézetet kellett bemagolnunk, egykori tanárom különösen nagy hangsúlyt fektetett a helyes kiejtésre is. Ami elég furcsa, mert meglehetősen kevés hanganyag maradt fenn abból az időből.” 

KNÉZY PÉTER nyugalmazott tanszékvezető, főiskolai docens (Baja, 1940. IX. 25.-Baja, 2021. II.17.), okl. építőmérnök (ÉKME 1964), okl. vízellátás-csatornázás és egészségügyi szakmérnök (BME 1972). 1964-től az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) tervezési osztályának felelős tervezője, 1965-től a az Igazgatóság vízgazdálkodás-fejlesztési csoportjának hidrológus mérnöke, 1968-tól a csoport vezetője. 1971-től a BME Vízgazdálkodási Főiskolai Karának (Baja) adjunktusa. Ettől kezdve nyugdíjazásáig, 1995-ig a Főiskola tanára, 1993-tól docense, két alkalommal a Vízhasznosítás-vízrendezés Tanszék megbízott tanszékvezetője volt. Szakterületei az árvízi előrejelzés, valamint a dombvidéki vízrendezés elméleti és gyakorlati kérdései voltak. 1982–1986 között megszakította főiskolai oktatói munkáját, ezen időszakban a TESCO (Technical-Educational-Scientific- and Commercial Organisation) közvetítésével algériai projektekben vett részt, mint tervezési szakértő, majd talajvíz lecsapolási munkák irányítója. Aktív időszakában tagja volt a BME egyetemi tanácsának, illetve a Pollack Mihály Műszaki Főiskola főiskolai tanácsának, az iskola Vízgazdálkodási intézetében ennek elnöke is volt. Két kiemelkedő tiszai árvízi védekezésben (1968, 1970) vett részt, amiért elismerésekben is részesült.

Temetése 2021.02.27-én 10:00-kor lesz a Rókus temetőben Baján.

Írta:Dr. Keve Gábor tanszékvezető

 


Címkék: gyász