Tudástár

Gondolatok félálomban, avagy  „I have a dream….“

szerző: Dr. Németh T. Zsolt   (NKE FFTK)

 

Mondta Martin Luther King jó ötven éve, nem tudva mi következik. Azt hiszem, többen vagyunk ezzel így, az álmokkal és ami utánuk jön, de ne adjuk fel a reményt!

Nekem is van álmom, nem is egy sőt, több a visszatérő közöttük. Mindig akkor térnek vissza, mikor látom a természet szépségeit, a Balatoni naplementét, a hűs erdőket, napfényben fürdő, délceg hegyeket, szelíd völgyeket. Vajon meddig lesz ez így?

Tud-e majd a fiam, unokám hasonlóan örülni úton-útfélen ilyen pazar látványnak, vagy addigra beépítünk mindent, esetleg elborít a szemét?

Hová is teszik azt a napi kb. 4 millió tonna hulladékot, melyet mi emberek „termelünk“? Bizony, minden nap kb. 4 millió tonna, szombat, vasárnap, Karácsonykor és Pünkösdkor, az év 365 napján. De mennyi is ez? Ha ezt 10 t teherbírású, 15 m hosszú tehervagonokba tennénk, minden nap egy 6000 km hosszú szerelvényt kapnánk, ami elérne Bécstől Montrealig… És ez minden nap! Egy évre vetítve a vonat hossza majdnem 6-szorosa a Föld-hold távolságnak! Ráadásul kb. 20-25%-a ennek a hulladéknak csomagolás, ami vásárlás, fogyasztás után azonnal a szemétbe kerül. Csillagászati léptékű hülyeség igaz?

És ami „még szebb“, ez a mennyiség mindössze 30 év múlva megduplázódik, ha minden így megy tovább. A tengerekben most is sok millió km² területű szemét-szigetek úsznak, nagy áramlásoktól ölelve és ez csak a szemét-hegy csúcsa, mert jóval több, ami elmerül.

Vajon meddig mehet ez így?

Nem kellene ezt a mérhetetlen mennyiségű anyagot újra felhasználni?

De igen, csak nehéz, mondják a mérnökök, mert ugyan ki válogatja szét az ezerféle anyagot? Ki tudja anyagában újra hasznosítani a 100 ml-es gyümölcs joghurt poharát, melyben van: polisztirol, polietilén, esetleg PVC (címke), vagy papír, alumínium és kb. 20 féle festékanyag?

Szóval az az álmom ilyenkor, hogy végre félreteszik a politikusok a csomagolóanyag-ipar teljes kiszolgálását és pl. nem fogja tiltani az EU a nemzetállamoknak, hogy legalább a csomagolóanyagok körét korlátozzák összetétel szerint ésszerű mértékben, a jobb újra felhasználhatóság céljából.

Ehelyett ma a „szabad verseny védelmére“ hivatkozva mindenki ontja az újra felhasználhatatlan, de minél olcsóbb, színesebb és ezért nagyobb profitot hozó szemetet, az emberek pedig millió számra megveszik a 100-150 ml-es műanyag csomagolásokat, melyeken ráadásul bizarr módon, gyönyörű gyümölcsök, levelek stb. pompáznak, nem gondolva arra, hogy ez gyakorlatilag visszaforgathatatlan. Ezeket mostanság vagy elássák, vagy elégetik, vagy kikerülnek a környezetbe szemétként…

Csak a helyes nevelés tanít meg felelősebben gondolkodni, dönteni, és főleg merészebben élni. Ugyanis az egyik legnagyobb merészség, szembenézni az igazsággal.

Ha ez sokáig elmarad, akkor ezután ismét álom jön: rémálom. Nem csak nekem, majdnem mindenkinek.

Az UNESCO éghajlatváltozáshoz kapcsolódó etikai elvekről szóló nyilatkozat-tervezetéről tartott társadalmi egyeztetés eredménye

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság megküldte az UNESCO Titkárságnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet által összefogott társadalmi konzultáció eredményét.

A január 11-én tartott szakmai egyeztetést Prof. Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitotta meg, és Dr. Baranyai Gábor, a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet vezetője elnökölte.

Az elkészült anyag egy igen sokoldalú, gazdag beszélgetés eredményét tükrözi.

Az ülésen megjelent meghívott szakértők:

 

  • Dr. Barad Andrea - Földművelésügyi Minisztérium, EU és FAO ügyek Főosztálya, osztályvezető
  • Botos Barbara - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály, főosztályvezető
  • Csontos Kinga - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály
  • Czippán Katalin - Cz&K Consulting
  • Dr. Fülöp Sándor - EMLA Egyesület/NKE
  • Dr. Győrffy Andrea - NÉBIH, tervezési referens
  • Dr. Huszár András -  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály
  • Dr. Jakab Júlia - WESSLING Hungary Kft., ügyfélszolgálati vezető
  • Jakabné dr. Szalai Krisztina - Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatási Képzési Főosztály, főosztályvezető
  • Dr. Jolánkai Márton - VAHAVA
  • Junger Endre - Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatási Képzési Főosztály, felsőoktatási referens
  • Kecskés Ferenc - Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, elnök
  • Kempelen Emese - FŐTÁV Zrt., belső auditor és környezetvédelmi vezető
  • Dr. Kerekes Sándor - Kaposvári Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem
  • Dr. Kodácsy-Simon Eszter - Evangélikus Hittudományi Egyetem, Valláspedagógiai Tanszék, tanszékvezető
  • Kovács Lajos - Klímabarát Települések Szövetsége, elnök
  • Kőrösi Csaba - Köztársasági Elnöki Hivatal, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága, Igazgató
  • Latorcai Zsombor - MVM, környezetvédelmi osztályvezető
  • Pálvölgyi Tamás - Nemzeti Alkalmazkodási Központ, vezető
  • Dr. Pokoraczki Anita - Igazságügyi Minisztérium, EU Jogi Főosztály
  • Dr. Réthelyi Miklós - UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, elnök
  • Dr. Sulyok Katalin - Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes titkárságvezetője
  • Szabó Gábor Dénes - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Stratégiai és Energiapolitikai Főosztály, stratégiai referens
  • Dr. Szigeti Tamás - WESSLING Hungary Kft., üzletfejlesztési igazgató
  • Végvári Enikő - Emberi Erőforrások Minisztériuma, Ifjúságpolitikáért és Esélyteremtésért Felelős Helyettes Államtitkárság, ifjúságügyi referens
  • Dr. Zsóka Ágnes - Corvinus Egyetem, docens

 

unesco klimaetika final en

unesco klimaetika final hu

Hová a szennyvíziszappal?

soil nzs

Magyarország fenntarthatóságának kérdése szorosan kötődik a víz hasznosításához, mezőgazdasági területeink termőképességének megőrzéséhez és a mind nagyobb mennyiségben termelődő kommunális hulladék helyes hasznosításához.

Ezekben a témákban rendezte meg 2017.-es februári ülését a Magyar Tudományos Akadémia Vízellátás- és Csatornázási Bizottsága, melyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartható Fejlődésért Kabinetet, szakértőnk: Dr. Németh Zsolt képviselte.

Az ülés fő témája a szennyvíztisztító telepeken képződő szennyvíziszap hasznosítása volt. Az európai gyakorlat alapos áttekintése után (Dr. Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem) Román Pál tartott összefoglalót az iszapokban lévő foszfor és magnézium, mezőgazdaságban hasznosítható vegyületeinek (foszfátok, struvit) nagyüzemi kinyerési módjairól.

Az előadások alapján összességében elmondható, hogy a magyarországi iszapok viszonylag csekély nehézfémtartalmuknak köszönhetően jól hasznosíthatóak lennének a mezőgazdaságban, termőtalajainknak főleg a műtrágyázás következtében erősen csökkenő humusztartalmának pótlására. Az iszapégetés, mely ugyan számos európai országban gyakorlat, nem oldja meg a nehézfémek problematikáját, mert azok a hamuban maradnak, a jelenleg létező eljárások pedig, melyek a hamuból vonják ki a már ott is csak korlátozottan és jórészt nem vízoldható formában jelen lévő foszfort, nem gazdaságosak, kémiai technológiai lépéseik pedig további szennyezők (savak, sók, lúgok..stb.) kibocsátásával járnak.

- Dr. Németh Zsolt

Újabb botrány az éghajlati adatok körül?

01 chart

Néhány nappal ezelőtt egy újabb „megdöbbentő” hír járta be a sajtó fogékony részét: a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration, Nemzeti Éghajlatkutató Központ) egy magát meg nem nevező „kiszivárogtató”-ja azt állította, hogy a szervezet által közzétett adatok nem hitelesek, hiszen ha összevetik azokat más adatsorokkal, eltérés tapasztalható:

 

http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-4192182/World-leaders-duped-manipulated-global-warming-data.html

https://www.carbonbrief.org/wp-content/uploads/2017/02/noaa-hadley-published-anoms-1-1024x819.png

Ezen a képen éppen a Hadley Központ adatsorával vetették össze a NOAA adatait, és az látható, hogy a NOAA adatsora, amely a földi átlaghőmérséklet emelkedését mutatja, a 90-es évek óta folyton magasabb, mint pl. a Hadley Központ méréseiből származó adatsor. A sajtó felkapta a témát,  és sok helyen már-már irtóhadjáratot idéző cikkek kezdetek megjelenni, amikor kiderült az, amit különben a statisztikában jártas szem azonnal felfedez: a két adatsor változásai lényegében ugyanazok, azaz közöttük nagyon erős a korreláció, a csalás helyett valószínűleg az történt, hogy a NOAA és Hadley Központ adatsoránál más időszakot választottak standardnak, amihez képest az eltérést mérik.

02 chart

És lőn csoda, a NOAA-nál is észrevették a hibát és ugyanarra a bázisra vonatkoztatva is közzétették az adatokat, mint pl. a Hadley Központ, és a következő adatsor rajzolódott ki:

 

https://www.carbonbrief.org/wp-content/uploads/2017/02/noaa-hadley-common-baseline-1-1024x819.png

Nem, a tudósok általában messze becsületesebbek annál, hogy ilyen csalást tömegesen kövessenek el. Bele kell törődni: a klímaváltozás létezik, mi okozzuk és épp most tesszük tönkre saját jövőnket.

 

- Dr. Hetesi Zsolt

Új kihalási hullám - ezúttal nem meteor miatt.

Planetary Boundaries 2015

Planetary Boundaries 2015

Nem olyan régen, gyerekkoromban a járda eső után megtelt földigilisztákkal. Manapság elvétve akad 1-1 belőlük. De nemcsak a giliszták tűntek el, hanem a gólyák, fecskék száma is csökken, eltűnnek a magyar nép e kedves madarai is. Mert előtte eltüntettük az istállókat, ahol legyek hada etette a fecskéket, rovarirtó szerekkel teli a határ tavasszal, így eltűnik sok madár tápláléka is.

A bolygó korlátait vizsgáló kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a fajok kihalása az emberi tevékenység következtében eleddig nem tapasztalt mértéket öltött, és a Föld történetében először nem egy természetes ok, hanem a társadalom működtetése okoz kihalási hullámot. Nincs kétség: a tápláléklánc ilyen fokú sérülését tartósan az emberiség sem élheti túl.

Érdemes tudni, hogy kb. 10 000 éve a szárazföldi gerincesek össztömege 300 millió tonna körül lehetett, ennek csekély töredéke volt az emberiség. Ma 1400 millió tonna ez a szám, de ennek túlnyomó része, kb. 95%-a ember és háziállat. Mindenképp jelzi ez azt, hogy a Földet istállóként üzemeltetjük, és hogy kb. 5-ször több a gerinces rajta, mint amennyit a Föld természetes rendszerként, a földi ökoszisztéma túlhasználata nélkül el képes tartani.

- Dr. Hetesi Zsolt