Április 22-e a Föld Napja, melyet Magyarországon 1990 óta tartanak. A világon minden évben nem kevesebb mint 175 ország vesz részt a környezetvédelmi rendezvényeken, melyekkel a Föld természeti környezetének megóvására hívják fel a figyelmet. Az esemény ötlete 1969-ben a San Franciscó-i UNESCO gyűlésen merült fel, majd először 1970 áprilisában tartották meg, vagyis idén ünnepelte 50. évfordulóját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának mindig is fontos témái közé tartozott a környezettudatosság és a klímaváltozás hatásaira való figyelemfelketés. Több konferenciát és előadást is tartottak már a bajai campuson a témával kapcsolatban. Mivel az oktatás alappillérei közé tartozik a hallgatók folyamatos tájékoztatása, a legutóbbi szakkollégiumi szakestélyen a környezet-, természet- és állatvédelmi mozgalmakról és az úgynevezett „zöld hősökről” hallhattak a jelenlevők. Nemrégiben a Kar a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvánnyal közös együttműködéseként pedig Klímavédelmi Pontot nyitott a campuson, ahol a hallgatók tájékozódhatnak az alapítványról és annak a rájuk vonatkozó pályázatairól, ösztöndíjprogramjairól, miközben egy olyan közösségi térben lazíthatnak, szocializálódhatnak, amely a környezetvédelemre hívja fel a figyelmüket.
A Kossuth Rádió április 22-ei adásában a Föld Napjának kapcsán a jelenlegi járvány okozta környezeti hatásokról és a légszennyezés változásairól beszélgettek a Víztudományi Kar egyetemi docensével és klímaszakértőjével, Hetesi Zsolttal és Ferencz Orsolyával, az ELTE tudományos főmunkatársával. Mindkét kutató elmondta, hogy ez az esemény képes nagy visszhangot adni a klímaváltozásnak, azonban szem előtt kell tartani, hogy cselekvésre egész évben szükség van, egy pillanatra sem lenne szabad elfelejteni az éghajlatváltozás hatásait. A járvány okozta emberi aktivitás csökkenésnek világszerte látható nyomai vannak. Több médium is beszámolt már arról, hogy a levegő tisztább lett, a Himalája csúcsai újra láthatóak Indiában, az állatvilág elkezdte birtokba venni a területeket, delfinek jelentek meg a velencei kikötőkben, a halak visszaköltöztek a lagúnákba, és a pozitív hatásokat még hosszan lehetne sorolni. Azonban az ELTE kutatója szerint az emberiségnek tettekben is aktivitást kellene mutatnia tudományos, technikai és innovatív értelemben egyaránt. A világgazdaság előbb vagy utóbb újra el fog indulni, így a cselekvésre a későbbiekben is szükség lesz. Hetesi Zsolt többek között, a mezőgazdaságokra ható klímaváltozással kapcsolatban elmondta, az utóbbi 20-30 év modelljei azt mutatják, a tavaszok egyre szárazabbak, ezért olyan megoldások bevezetésére van szükség, amelyeknek köszönhetően a növényeknek szükséges vizet sikerül a földben tartani. „Fontos lenne, hogy komoly, egymásra épülő, az energetikát, az ipart, a mezőgazdaságot és a hétköznapi lakossági életet egyaránt érintő, elfogadott, úgymond kanonizált modellek mentén alakítsuk át a gazdaság jövőbeli tevékenységét” – vélekedett a VTK oktatója. Fontos szem előtt tartani az összefüggéseket, és nem fekete-fehéren ítéletet hozni. A repülőgépek például köztudottan üvegházhatást okoznak, azonban az általuk a levegőbe kieresztett aeroszolok és szulfátrészkecskék kondenzációs magot képeznek, felhők jönnek létre, melyek árnyékának köszönhetően a felmelegedés csökken. Továbbá a repülőgépek meteorológiai mérőeszközökkel is fel vannak szerelve, így ma, amikor a légi közlekedés nem olyan sűrű, a pontos időjárás-előrejelzés is nehezebben kivitelezhető.
A klímaváltozás problémája egyértelműen globális, azonban lokálisan szinten is lehet kezelni. Ahogy Hetesi Zsolt, a VTK oktatója az interjúban kifejti, léteznek már törekvések és kezdeményezések a probléma kezelésére. A Kék Gazdaságnak nevezett koncepcióban a körforgásos gazdaságosság és a hulladékmentes termelés elvei egyesülnek. Az új gazdasági alternatíva a gazdasági és ökológiai válság kezelésére jött létre, mely módszereinek alkalmazásával a különböző iparágakban több millió új munkahely jöhetne létre világszerte. Magyarországi képviselője és a gondolat honosítója Kis Tibor, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. Egy biztos, a környezetvédelem és az emberi létezés, fogyasztás kérdéseit csak folyamatos törekvésekkel lehet összehangolni, meg kell tartani az egyensúlyt.
A jelen helyzet a negatív hatásai mellett talán lehetőséget is nyújt a változtatásra, amely immár ötven éve a Föld napjának is üzenete.
A teljes adás itt hallgatható meg.
Szöveg: Tamaskó-Juhász Gabriella
Forrás: Kossuth Rádió