Hallgatói szótár
Hallgatói Szótár
Ajánlott tanterv:
A tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél azelőtanulmányi követelményeknek, minden félévben, átlagban 30 (±3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be.
Aktív félév:
Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz és a hallgatói jogviszonya fennáll. Aktívnak kell nyilvántartani a hallgató félévét akkor is, ha a felvett tárgyak közül egyet sem teljesített, és semmilyen tanulmányi követelménynek nem tett eleget. Aktív a féléve annak a külföldön tanulmányokat folytató hallgatónak is, aki az adott félévre bejelentkezett.
Alapozó modul:
Azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak) modulok is ráépíthetők.
Beiratkozás:
Az a folyamat, amely alatt a felvételt nyert jelentkező hallgatói jogviszonyt létesít és saját személyi adataival kitölti a hallgatói jogviszony igazolására szóló ún. „Beiratkozási lapot”, továbbá az ösztöndíj/képzési szerződés megkötésre kerül.
Bejelentkezés:
Az a folyamat, amely alatt az Egyetem hallgatója az első beiratkozást követő további féléveiben az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszeren (Neptun) keresztül bejelenti, hogy az adott félévét aktív vagy passzív félévként kívánja-e nyilvántartatni.
ECTS (European Credit Transfer and Accumulation System):
Európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai felsőoktatási intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot.
Elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer/hallgatói információs rendszer:
A hallgatók személyes, illetve tanulmányi és vizsgaügyeivel összefüggő adatai – hatályos jogszabályoknak megfelelő - nyilvántartására alkalmas informatikai program (Neptun.Net).
Előkövetelmény:
Egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette.
Előtanulmányi rend:
A szak mintatantervében lévő tantárgyak felvétele előzetes követelményeinek összessége. A hallgató csak akkor vehet fel egy tantárgyat, ha rendelkezik a szükséges előtanulmányi ismeretekkel, amelynek – a tantárgyi programban leírtak szerint – a tantárgyfelvételt megelőző félévben, vagy a tantárgyfelvétellel azonos félévben köteles eleget tenni. Egy tantárgy felvételéhez előtanulmányi követelményként legfeljebb három tantárgy, illetve összesen 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető. A tantárgy előtanulmányi követelményeit a tantárgyi program határozza meg, és a tanterv írja elő.
Elővizsga:
HTVSZÜB engedély esetén a szorgalmi időszak utolsó két hetében tehető vizsga.
Felmenő rendszer:
Képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel.
Félév:
Öt hónapból álló oktatásszervezési időszak.
Félévi aláírás:
Annak igazolása, hogy a hallgató a tantárgyi programban előírt félévközi követelményeket, a vizsgára bocsátáshoz szükséges feltételeket teljesítette, vagy – amennyiben a tantárgy kizárólag aláíráshoz kötött –, a hallgató valamennyi, a tantárgyi programban meghatározott feltételt teljesítette. A félévi teljesítmény el nem ismerése esetén az oktatónak az „aláírás megtagadva” bejegyzést kell tennie.
Képzési és kimeneti követelmények (KKK):
Azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható.
Képzési terület:
Azoknak a szakoknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek.
Kredit:
A hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely a tárgyleírás alapján meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.
Kritériumkövetelmény:
A képesítési követelményekben szereplő, vagy a tantervben előírt olyan, a képzés meghatározott szakaszában kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem
tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szigorlat, a testnevelésben való részvétel, a komplex vizsga, a képesítési követelményekben előírt nyelvi követelmény, stb. A kritériumkövetelmény teljesítésének elmaradása esetén a hallgatóval szemben tanulmányi elégtelenség miatt el kell járni.
Kurzus:
A tantárgy oktatási alapegysége, olyan meghirdetett forma, amelyre a hallgató jelentkezhet. A kurzus adatai: a tárgy neve és kódszáma, nyelve, számonkérési forma, kurzuskód, minimális és maximális létszám, félév, típus (Elmélet, Gyakorlat), tanterem, óraszám, évközi és előkövetelmény, tan(cél)csoport neve és kódja, órák, oktatók, hallgatók, jegyzetek, vizsgaalkalmak. Egy tárgyon belül több típus is hirdethető és összerendelhető.
Kurzusfelvétel:
A hallgató által a tantárgyfelvételt követően kötelezően végrehajtandó feladat, amellyel megjelöli, hogy melyik oktatónál, mely képzési helyen kívánja az adott ismeretanyagot elsajátítani.
Kurzushirdetési időszak:
Az az időszak, amelynek során a kurzus oktatója (a tanszéki adminisztrátor) a mintatanterv szerint a következő félévre tervezett, és a szabadon választható tantárgyak kurzusait az előírt paraméterekkel a Neptun.Net rendszerben megjeleníti. Időtartama: az őszi félévben október 16-tól október 31-ig, tavaszi félévben március 16-tól március 31-ig.
Levelező munkarend:
Olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor.
Modul:
A szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgyakat foglal magában, amelyek tematikailag, a szak (irány) képzési célját illetően vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják össze. A modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők.
Neptun.Net:
Az egyetemen a kreditrendszerű képzés egységes tervezési és nyilvántartási feladatait ellátó egységes elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer.
Passzív félév:
Az a félév, amelyre a hallgató egy kreditnyi ismeretanyag felvételét sem regisztrálta. A passzív félévet a hallgató a regisztrációs hét végéig köteles a Neptun rendszerben bejelenteni. Amennyiben a hallgató a regisztrációs időszakban tanulmányi státuszáról nem nyilatkozik, a tanulmányi adminisztráció hivatalból állapítja meg a passzív félévet.
Regisztrációs időszak:
Általában a szorgalmi időszakot megelőző, nulladik héten kijelölt napokat foglalja magában. Ekkor adhatók le a végleges egyéni tanrendek, kialakulhat az egyes tárgyakat, kurzusokat felvevő hallgatók végleges névsora. Ebben az időszakban lehet a kurzusokra történő jelentkezéseket módosítani és véglegesíteni.
Szorgalmi időszak:
A képzésnek azon időszaka, amikor az adott félévre bejelentkezett hallgatók tanórák során, illetve egyéni hallgatói munkavégzéssel elsajátítják az ajánlott tantervben foglalt ismeretanyagot. Oktatási, tanulási tevékenység a regisztrációs és a vizsgaidőszak között.
Tanév:
Tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.
Tantárgyfelvétel:
Egy meghirdetett tantárgy munkaformájára és/vagy vizsgájára (ha van) való jelentkezési szándékot jelent. Alapvető feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése, ha ilyenek meghatározásra kerülnek.
Tanulmányi idő:
Az adott szakon folytatott tanulmányok ideje, amely a képzési időnél hosszabb és rövidebb is lehet.
Tanulmányi időszak (félév):
Amelyre a hallgató bejelentkezik, tantárgyakat vesz fel.
Távolléti oktatás és távolléti vizsgáztatás:
Magában foglal minden olyan módszert, amellyel a hallgató – képzésének munkarendjétől függetlenül – az Egyetem által biztosított informatikai alkalmazások használatával személyes jelenlét nélkül tudja a számára előírt tanulmányi kötelezettségeket teljesíteni.
További (párhuzamos) hallgatói jogviszony:
A hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban.
Validáció:
A tanítással-tanulással kapcsolatos modern szemlélet és terjedő gyakorlat, amely a bizonyított tanulási eredmény (= tudás) meglétére fókuszál, és nem annak forrására vagy a tanulás formájára. Célja a meglévő tudás láthatóvá tétele (transzparencia) és átvitele (transzfer) a további tanulmányokba. Végső célja a tanulási formák és szintek közötti átjárás elősegítése, a gazdaságosabb és hatékonyabb tanítás-tanulás. A hallgató kérelmezi a megszerzett tudás elismerését és becsatolja a bizonyítékait. Azok hiányában közvetlen tudásvizsgálat elvégzésével kell megállapítani a tudás meglétét, szintjét és beszámíthatóságát.
Vendéghallgató:
Belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, az Egyetemen résztanulmányokat folytató hallgató.
Végbizonyítvány (abszolutórium):
A tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.
Vizsgaidőpontok meghirdetésének időszaka:
Amelyben a tantárgyak oktatói meghirdetik a tárgyfélév vizsgaidőszakában végrehajtandó vizsgák időpontjait és helyszíneit. Időtartama a vizsgaidőszak megkezdése előtt legalább három héttel.
Vizsgaidőszak:
A szorgalmi időszakot, és egyes esetekben a szakmai gyakorlatot követő időszak, amelyben a vizsgaidőszakban végrehajtandó számonkéréseket, illetve a javító és megismételt vizsgákat végrehajtják.
Vizsgakurzus:
Olyan kurzus, amelyben a hallgató tanulmányokat nem folytathat, de az adott
tantárgy vizsgájára jelentkezhet, és amelyet csak a tantárgyból megszerzett aláírás birtokában lehet felvenni.