Megkezdte működését az NKE legújabb szervezeti egysége, a Víztudományi Kar Baján, amely az Eötvös József Főiskola (EJF) Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetének, valamint Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe történő beolvadásával jött létre. A kart megbízott dékánként hazánk elismert területi vízgazdálkodási szakembere, az MTA víztudományi elnöki bizottságnak állandó tagja, dr. Bíró Tibor vezeti.
A bajai vízügyi képzés országos hírű és jelentőségű, az ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa. A kar jogelődjeinek köszönhetően több mint 50 éves múltra tekint vissza. A Bács-kiskun megyei város vízügyi mérnökképzés alapját a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum megalapítása jelentette. A felsőfokú technikumokat érintő átszervezések eredményeképpen az intézmény az 1970/1971-es tanévet a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karaként kezdte meg, majd 1979 januárjától a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szervezeti egységeként működött. Az intézmény 1994 júliusától a PMMF Vízgazdálkodási Tagozata lett, így jogállása is megváltozott. A képzés rövid ideig a Janus Pannonius Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Vízgazdálkodási Tagozatának égisze alatt zajlott, egészen az Eötvös József Főiskola 1996. évi megalakulásáig.
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola között létrejött egy írásos megállapodás, amely az ingatlanhasználattól elkezdve a hallgatói jogviszonyokig rögzíti a két intézmény közötti együttműködés részleteit”- mondta Dr. Horváth József február elsején Baján, az ott dolgozók részére szervezett értekezleten. A főtitkár elmondta, hogy szeretnék, ha a kar az egyetem olyan regionális központja lenne, amely a vízügyi alapképzések mellett továbbképzéseknek és egyéb más feladatoknak is helyet ad a jövőben. A rendezvényen Bíró Tibor, a Víztudományi Kar megbízott dékánja elmondta, hogy az átalakulás közel 40 oktatót és több mint háromszáz hallgatót érint. A szakember arra vállalkozott dékánként, hogy megújítsa a képzést. Mind mondta, az NKE új lehetőséget jelent mind a vízügyi képzés, mind Baja számára. Kiemelte, hogy olyan vízügyi iskolát - oktatói, kutatói bázist - kell létrehozni, amely biztosítja a szakma utánpótlását, amire nagy az igény. Olyan tudományos műhelynek kell létrejönnie, amire büszkék az ott dolgozók, megtalálják benne a számításukat.
Az új kar két új alapképzést és számos szakirányú továbbképzést vett át az EJF-től. A 2017 szeptemberétől induló környezetmérnöki és építőmérnöki alapképzéseket még az EJF hirdette meg, így a felvételi tájékoztatóban is a főiskolánál lehet a képzéseket megtalálni. Az egyetem hosszú távú céljai azonban túlmutatnak a mérnökképzésen: nemzetközi viszonylatban is meghatározó kutatási-oktatási központtá kíván válni a vízgazdálkodás terén. A vízügyi képzések továbbra is Baján folynak majd, de bekapcsolódnak abba az egyetem más egységei is, így például a Katasztrófavédelmi Intézet és az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet.
Az NKE immáron ötödik karának nyílt napját február 2-án tartják Baján, ahol a megújult képzésekről is tájékozódhatnak az érdeklődők. A tervek szerint február 9-én kerül sor a Bács-Kiskun megyei városban egy befogadó ünnepségre, ahol a két intézmény vezetői és a Fenntartói Testület tagjai is találkoznak majd egymással.
A Víztudományi Kar dékánjával a Bonum Publicum egyetemi magazin márciusi számában olvashatnak interjút.
