A mikroszennyezők környezetbe kerülése ellen küzdenek a VTK kutatói

A szennyvíztisztítók hatékonyságának növelését tűzte ki célul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara (VTK). A kutatók ezzel akarják megakadályozni a mikroszennyezők környezetbe jutását. A probléma kockázatairól hallgatói nyári egyetemen számoltak be Baján.

A szerves mikroszennyezők közé sorolhatók például a gyógyszermaradványok, a kozmetikai és testápoló szerek, valamint a növényvédő szerek. A gyártás során a műanyaghoz adott szerves anyagok kioldódhatnak a környezetbe, továbbá a mikroműanyagokhoz előszeretettel kötődnek szerves mikroszennyezők. Az ilyen, emberi tevékenység által előidézett anyagok közül vannak nehezen lebomlóak, amelyek raktározódhatnak, valamint fel is halmozódhatnak az élő szervezetekben. A probléma súlyosságát jól jelzi, hogy a kutatások szerint az ilyen anyagok hatására a természetes vizekben élő halak ivart váltanak – erről beszélt megnyitójában Bíró Tibor. A Víztudományi Kar dékánja szerint, míg a 90-es években a kőolaj és növényvédőszer származékok adták a vízminőségvédelmi oktatás fő témáit, napjainkban a szennyezőanyagok spektruma igen széles, így nyomon követhetőségük is igen nehéz. „Felelősségünk van abban, hogy az élővilágra milyen hatást gyakorolunk” – utalt a dékán arra, hogy a mikroszennyezők környezetbe jutása nagyban az emberiség felelőssége. Bíró Tibor honlapunknak arról is beszélt, hogy a mikroszennyezők eltávolítása a szennyvízből körülményes feladat, a kar erőfeszítései pedig arra irányulnak, hogy a társadalom számára egyre nagyobb kockázatot jelentő anyagokat már a szennyvíztisztítás során kiküszöböljék. „A jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák többsége ugyanis nem képes hatékonyan eltávolítani a mikroszennyezők nagy részét, így azok a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, part menti vizekbe kerülnek”- tette hozzá mindehhez Knisz Judit. Az eseményen szó volt a WHO jelentéséről is, amely szerint a mikroműanyagok jelenléte az ivóvízben még nem okoz problémát, azonban az állati szervezetekben való megjelenésük hosszú távon valamilyen hatást kiválthat. „Magyarország egyik legbiztonságosabb élelmiszere az ivóvíz” – mondta a VTK kutatója, hozzátéve, hogy hazánkban inkább a PET palackok okoznak nagy kockázatot, mert ezek is mikroműanyagokat juttatnak a környezetbe. Szintén súlyos probléma, hogy az Európai Unióban 143 ezer regisztrált ipari anyag van, 99 százalékuk biztonságosságáról és környezeti hatásáról azonban nincs információja a tudománynak. A szerves mikroszennyezők hatása tartósan fennáll, ezt mutatja, hogy felezési idejük akár 40-180 nap is lehet, ráadásul ezen szennyezőkre nincs határérték és a feltételezések szerint potenciálisan káros hatásúak. Az új szennyező anyagokra jó példák lehetnek az antibiotikumnak ellenálló gének, de olyan fémorganikus vegyületek is, mint a higanyt - és az arzént tartalmazó szerves vegyületek, amelyek kimutatásában a kar magánlaboratóriumokkal működik együtt. Ennek eredményeként létrejöhet egy olyan adatbázis, amely megmutatja országos előfordulásukat, minderre 4 éves program van folyamatban – tájékoztatott Bálint Mária, az egyik partnercég, a Bálint Analitika ügyvezetője. A konferencián szó volt még arról: a mikroműanyagok akár az anyatejbe, ezáltal az újszülöttbe is bekerülhetnek és évtizedek után fiziológiai változást okozhatnak, erre az állatvilágban már találtak bizonyítékokat a kutatók. Elhangzott az is: a sokak által kedvelt fájdalomcsillapítót, a diklofenák hatóanyagú krémet alkalmazták már teheneknél is, amelyek húsából keselyűk ettek. A faj a kihalás szélére került, így betiltották ezen anyag használatát állatoknál. A résztvevő előadók véleménye szerint a szerves mikroszennyezők ellen a hulladékok csökkentésével, a szennyvíztisztító technológiák fejlesztésével és a zöld kémia, azaz a környezetre nem káros anyagok alkalmazásával tehetünk a legtöbbet.

„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósult meg az EFOP-3.6.1-16-2016-00025, „A vízgazdálkodási felsőoktatás erősítése az intelligens szakosodás keretében” című projekt keretében.

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Halápi Katinka


Címkék: nyári egyetem VTK