Konferencia a vízválság megelőzéséről

A Budapesti Víz Világtalálkozót követően ismét a víz értékéről tanácskoztak a szakértők, az esemény középpontjában pedig a vízválság megelőzésének hazai vonatkozásai voltak. A Magyar Víz és Szennyvíztechnikai Szövetség (MASZESZ) a Magyar Export-Import Bank Zrt-vel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködve rendezte meg a jövőbe tekintő fórumot, melynek fő támogatója a Hungarian Water Partnership volt. A tudományos vonatkozások mellett szakmai szemszögből is rávilágított a konferencia arra, hogy a víz nemcsak gazdasági, hanem társadalmi értékkel is rendelkezik.

„Mit jelent a vízválság Magyarországon, illetve mit tehet a hazai vízipar és a társadalom ennek megelőzésére” – tette fel a kérdést köszöntőjében Kovács Károly. A MASZESZ elnöke szerint bár Magyarországot nem érinti közvetlenül olyan súlyosan ez a kérdés, hazánk mégis időben felismerte annak jelentőségét. Számunkra a vízválság elsősorban a vízellátás, csatornázás és az infrastruktúra fenntartás esetében fejthet ki számottevő hatásokat. Joó István elmondta, hogy „Magyarország a globális vízpolitika központja”, utalva arra, hogy az év legmeghatározóbb vízügyi eseményét ismét Budapesten tartották nemrégiben. „118 ország, vagyis a világ népességének közel 90%-a képviselve volt, több mint 2000 vendég, 28 miniszter, 57 magas rangú delegáció és az ENSZ szakosított intézményei is részt vettek a víztalálkozón” – fogalmazott a Külgazdasági- és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára. Elhangzott, hogy az esemény óriási sikert aratott, hiszen sikerült megmutatni Magyarország vízipari fejlesztési és innovációs képességeit. „Több mint 700 üzleti tárgyalást, 109 bilaterális egyeztetést, 5 jelentős együttműködési megállapodás aláírását és egy éven belül realizálódó konkrét üzleti sikereket könyvelhetünk el” – tette hozzá. A KKM vízválsággal kapcsolatos feladatait tekintve Joó István a vízdiplomáciát hangsúlyozta ki, vagyis a „legfontosabb eljuttatni a megfelelő információt a többi országhoz, külképviseleteinken keresztül.” Emellett szintén a minisztérium feladatkörébe tartozik, hogy segítse a magyar vízipari szereplők nemzetközi kibontakozását.

„Aki a vizet szolgálja, a közt szolgálja” – fejtette ki Bíró Tibor. A Víztudományi Kar dékánja a „vizes oktatás” fontosságára, a szakmai utánpótlás-nevelés nélkülözhetetlenségére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy hamarosan vízdiplomáciai mesterképzést is indítanak a karon, valamint jelentős fejlesztéseken is dolgoznak annak érdekében, hogy az oktatás fel tudja venni a lépést a piaci, szakmai innovációkkal, trendekkel.

Szőcs Gábor, az EXIM Bank kabinetvezető-igazgatója köszöntőjében kiemelte az általuk nyújtott támogatások,finanszírozások sokszínűségét, hangsúlyozva, hogy ebben mindig kiemelt szerepet szántak a víziparnak és a vízipari fejlesztésnek. Afrika szubszaharai részén három országban is építenek ki szennyvízelvezetési és -tisztító rendszert magyar technológiával, az EXIM Bank finanszírozásával.

A konferencia négy plenáris blokkban zajlott, melyek mind a vízválság egy-egy fontos perspektívájából mutatták be a problémát. A többi között részt vett az eseményen Heincz Balázs, a KKM Vízdiplomáciáért és a Duna Régió Stratégiáért Felelős Főosztály vezetője, Szöllősi-Nagy András professzor, az UNESCO-HIP Kormányközi Tanácsának elnökhelyettese, Bándi Gyula, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának Jövő Nemzedékek szószólója, valamint Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár is.

Az előadásokon elhangzottakról bővebben a Bonum Publicum decemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes