Megelőzni az elkerülhetőt, és felkészülni az elkerülhetetlenre

„A csapadékvíz érték, a víznek az ügye pedig a köz ügye, ezért is szolgál a  konferencia helyszínéül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara, ahol a hazai vízügyi igazgatás szakembereit képezik – hangsúlyozta a második alkalommal megrendezett Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Konferencián Bíró Tibor dékán. A mintegy négyszáz fő részvételével zajló kétnapos bajai rendezvényen hazai és határon túli szakemberek vitatták meg a vízügy, kiemelten a csapadékvíz gazdálkodás fontosabb kérdéseit.

A november 21-ei rendezvényt megelőző este, a konferencia felvezetőjeként szakmai kerekasztal-beszélgetésre került sor a Kárpát-medencei Települési Csapadékvíz–gazdálkodás címmel. Ezt követően került sor másnap a plenáris- és a szekcióelőadásokra. Ezekkel párhuzamosan az egyetemre látogatók különböző, vízüggyel foglalkozó cégek kiállító standjait is megtekinthették. Bíró Tibor dékán köszöntőjében elmondta, hogy az októberi  Budapest Water Summit Világtalálkozóhoz hasonlóan ez a rendezvény is azt a célt szolgálja, hogy a vízügyi szakemberek szakmai párbeszédet folytassanak a vízügyi krízisek megoldásai lehetőségeiről. Bíró Tibor szerint a jövőben feldadatok között meg kell vizsgálni például a differenciált szolgáltatási biztonság bevezetésének lehetőségét, és át kell gondolni, hogy a stacionárius csapadék maximum függvények helyett hogyan lehet a klímaváltozást figyelembe vevő trendelemzéseket alkalmazni. „Fontos meghatározni azt is, hogyan lehet a tervezési protokollba beilleszteni a korszerű téradatmérési módszereket” – hangsúlyozta a dékán, aki szerint meg kell vizsgálni a mesterséges intelligencia eszközeinek használatát az elvezető hálózatok hidraulikai optimalizációja kapcsán is. Meg kell vizsgálni, hogy milyen tér és időbeli sűrűségű monitoring rendszert kell kialakítani és hány perces intenzitás legyen a mértékadó értékek számításának az alapja. De az is kérdés, hogy a csapadék-visszatartás, illetve -lefolyás csökkentésének eszközeit hogyan lehet integrálni a tervezés gyakorlatába? Bíró Tibor hangsúlyozta, hogy „gazdasági és jogi környezet megteremtése nélkül, érdemi lakossági csapadékvisszatartás nem képzelhető el”.

„A károk megelőzéséről gondoskodni kell” – erről már Hofmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára beszélt a konferencián. Hangsúlyozta, hogy ehhez össztársadalmi összefogás szükséges, „egy cél érdekében kell dolgoznia mindenkinek”. Az állam által koordinált együttműködéshez a megfelelő keretet a vízügynek kell majd biztosítania. Az államtitkár beszédében a többi között a felsőoktatásban végzett vízügyi mérnökök jelentős szerepét, valamint a doktori iskolák fontosságát is hangsúlyozta. Elhangzott, hogy a társadalom megszólításához új kommunikációs technikákra van szükség, „El kell érni, hogy a csapadékvíz-gazdálkodás tervszerű és korszerű szemléletét tükröző intézkedéseket, beruházásokat az érintettek összehangolva tegyék meg. Ehhez az önkormányzatok és egyes ingatlan tulajdonosok hozzáállását és szemléletét is meg kell változtatni” – tette hozzá Hoffmann Imre.

„Szinte minden nap találkozunk a klímaváltozás kifejezéssel, illetve annak hatásaival és következményeivel. Ami néhány éve csak könyvekben és filmekben volt jelen, az a mai napra valósággá vált”- mondta köszöntőjében Zsigó Róbert, Baja és térségének országgyűlési képviselője. Az Agrárminisztérium államtitkára szerint a kihívásokra fel kell készülni, de nem csak az agráriumban, hanem az önkormányzatoknak és a településeknek is.

A megnyitót követő plenáris előadáson Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a települési vízgazdálkodásról beszélt, a klímaváltozás tükrében. Elhangzott, hogy a víz minőségi kárelhárításának érdekében fontos karbantartási terveket készíteni a településeken, amelyet elősegíthetne egy országos tervezési program is. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság polgári védelmi főfelügyelője előadását a hosszútávú vízkárelhárítási tevékenységekről tartotta. „A környezetvédelem honvédelem, ezért minden magyar állampolgár feladata megelőzni az elkerülhetőt, és felkészülni az elkerülhetetlenre”- fogalmazott a szakember. Szerinte Magyarország egy alvizi ország, melynek minden része monitorozás alatt áll, így rendelkeznie kell egy veszélyelhárítási tervvel, hogy minden kockázati tényezőre fel lehessen készülni. Radács Attila, a Magyar Víziközmű Szövetség Műszaki Bizottságának elnöke elmondta, hogy feladatuk a szélsőséges időjárási körülmények okozta egyre nagyobb mennyiségű csapadékvíz elvezetése.  „Egy új koncepció kidolgozása a cél, új szemlélet kell, a csapadékvíz tározására és elvezetésére egyszerre van szükség”- fogalmazott. Szerinte támogatni kell a lakossági csapadékvíz-tározást, illetve visszatartást, hiszen a túlcsorduló szennyvízcsatornák hatalmas károkat és közegészségügyi problémákat okoznak.

A délutáni szekcióülések szakmai megközelítésből nyújtottak betekintést a csapadékvíz-gazdálkodás folyamataiba, rámutattak a kutatási és innovációs lehetőségekre, mind a tervezés, mind az üzemeltetés, a stratégia, a politika és az oktatás, valamint a település- és lakosságvédelem témáiban egyaránt. A szekcióülésekkel párhuzamosan intézményi Diákköri Konferencia is helyet kapott a rendezvényen, ahol a kar hallgatói mutatták be pályamunkáikat.

Bíró Tibor dékán összegzésképpen elmondta, hogy a kétnapos rendezvény átfogó célja többek között a meglévő települési csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztési stratégiáinak, és a település-fejlesztés lehetőségeinek bemutatása volt. Emellett a résztvevők megvitatták a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási helyzeteket figyelembe vevő hatékony települési csapadékvíz-gazdálkodás műszaki, gazdasági és jogi megoldásait is. Továbbá kiemelte, hogy a társadalmi tudatosság kialakítása a víz használatának kérdésében egyre fontosabb, illetve, hogy az újabb generációk már egyre környezettudatosabban élnek, és az életükben egyre nagyobb szerepet kap a „víztudatos” életvitel is.

Az eseményről további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.

Fotó és szöveg: Tamaskó-Juhász Gabriella