Idén ősszel az EFOP 3.4.3 pályázat keretében a Víztudományi Kar mérnöki alapszakos területi vízgazdálkodás specializáció harmadéves hallgatói szakmai gyakorlaton vettek részt Mezőhegyesen, amely során a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság területén található öntözési és vízelvezetési rendszerekkel ismerkedhettek meg.
A birtokon koncentráltan jelenik meg a mezőgazdasági vízgazdálkodás szinte teljes spektruma, ezért is kezdeményezte a birtok vezetősége a felsőoktatási intézményekkel való együttműködést, melynek köszönhetően a VTK hallgatói elsőként látogathattak el a területre. Az egyetemisták a két napos foglalkozás során megtekinthették a mezőgazdasági vízhasznosítás állattenyésztési (modern marhatelep vízigénye és szennyvízkezelése), valamint növénytermesztési (precíziós öntözés és vízrendezés) gyakorlatát. A mezőhegyesi ménesbirtok már II. József uralkodása alatt is kiemelkedő mezőgazdasági adottságokkal rendelkezett, a kezdeti, katonaság számára létrehozott lótenyésztés mára már állattenyésztő (ló és szarvasmarha), mezőgazdasági termesztő (vetőmag kukorica), valamint oktatási (szakmunkás és technikus képzés) centrummá nőtte ki magát.
Az ezen a területen is alkalmazott precíziós, másnéven helyspecifikus mezőgazdaság Magyarországon már a ’90-es évek vége óta működik, de a technika folyamatos fejlődésének köszönhetően egyre modernebb műszerekkel, egyre pontosabban tudják ellátni a gazdálkodók a mezőgazdasági feladatokat. A hallgatók az előadások során megismerkedtek a gazdaság felépítésével, legmodernebb eszközeikkel, a műhold vezérelt lineár öntözőberendezésekkel, a tápanyag-visszapótlás fontosságával, a legjobb terméshozam elérésének érdekében történő távérzékelési eljárásokkal, továbbá az állattartó telepek szennyvízének csökkentési, újrahasznosítási lehetőségeivel is. A gyakorlat során megtekintettek olyan műtárgyakat, szivattyútelepeket, amelyek a terület öntözéséhez és fenntartásához szükséges vizet a légvonalban nagyjából 30 km távolságban lévő Marosból biztosítják. Fontos, és a vízügyi szakmában is sarkalatos kérdés, hogy a későbbiekben hogyan lehet a felszíni vizekből pótolni a mezőgazdaság fenntartásához szükséges vízigényt. Jelenleg kilenc lépcsős szivattyúrendszerrel kezelik a problémát.
A szakmai gyakorlaton tanultakat a későbbiekben a hallgatók TDK és diplomamunkáikhoz is felhasználhatják. A vízellátás és a folyamatos gazdálkodási fejlesztések szüksége okán a vízügyi szakmában végzettek tudása elengedhetetlen lesz a jövőben, ezért akár az intézmények közötti együttműködés is reális elképzelésnek tűnik.
Képek: Területi Vízgazdálkodási Tanszék