A Víztudományi Kar oktatói, kutatói élen járnak a decentralizált szennyvíztisztítással kapcsolatos publikációk megjelentetésében – hangzott el II. Decentralizált Szennyvíztisztítás Konferencián, amelyet online formában rendezett meg a bajai intézmény. Az esemény lehetőséget teremtett az érintett kormányzati, ipari és tudományos szereplők közötti szakmai diskurzusra.
Bíró Tibor, a Víztudományi Kar (VTK) dékánja köszöntőjében elmondta: a 2019-ben rendezett első konferencia óta eltelt időszakban több kutatómunka folyt a szennyvíztisztítás területén, azonban számos kérdés továbbra is tisztázatlan maradt, mind műszaki-technológiai, mind üzemeltetési téren, valamint a jogi-gazdasági környezet szintjén is változásra lenne szükség. A dékán a külföldi eljárások és berendezések magyarországi alkalmazásának lehetőségéről is szólt, a hazai fejlesztésű berendezések további korszerűsítése kapcsán pedig a magyar kutatók felelősségét emelte ki. Bíró Tibor elmondta, hogy a Víztudományi Kar oktatói, kutatói élen járnak a decentralizált szennyvíztisztítással kapcsolatos publikációk megjelentetésében. Réthy Pál, közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár arról beszélt, hogy az Európai Unió tagállami hatáskörbe utalta a műszaki megoldásokat a 2000 főnél kevesebb lakossal rendelkező településeken. Magyarországon – az agglomerációs csatlakozások következtében – 2015. év végére a 2000 fő alatti települések közül 1142 rendelkezett csatornával, vagyis 1 179 000 fő csatlakozott csatornarendszerhez vagy egyedi rendszerhez. A szakember elmondta azt is, hogy jelenleg nincsenek összhangban a rendelkezésre álló források a jelentkező fejlesztési igényekkel, ugyanakkor kormányzati szinten igyekeznek támogatni a kistelepülések infrastrukturális beruházásait. Számos program célozza az érintett települések népesség megtartó erejének növelését - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Hizó Ferenc, közszolgáltatási fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár előadásában a 2000 fő lélekszám alatti települések szennyvízkezelési rendszereinek fejlesztési lehetőségeibe nyújtott betekintést. Elmondta, hogy a víziközmű ágazat stratégiájának összeállítása még folyamatban van, azonban a közeljövőben szeretnék társadalmi vitára bocsátani az eddig elkészített tervet. Elhangzott, hogy felmérték az ágazat legfőbb problémáit, tapasztalatait, valamint meghatározták a terveket. Az előadó fontos feladatként jelölte meg a hosszú évek során felhalmozott rekonstrukciós hiányosságok pótlását. A célok között olyan pontokat jelölt meg, mint a környezet minőségjavítása, a környezettudatosság erősítése, a települések felzárkóztatása, a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, valamint egy fenntartható víziközmű ágazat létrehozása. Knisz Judit, a Víztudományi Kar tudományos főmunkatársa „A tárolás hatása egyedi kisberendezés tisztított szennyvízére” címmel tartott előadást, majd Bába Barnabás, építőmérnök szakos hallgató anyagforgalmi modellek segítségével történő szennyvíztisztító kisberendezések tervezését mutatta be.
Az előadásokat követően a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen vitattak meg például olyan kérdéseket, hogy kinek a felelőssége és feladata az egyedi kisberendezések üzemeltetése. A tervek szerint idén novemberben a víziközművet érintő csapadékvíz-gazdálkodásról rendeznek konferenciát a Víztudományi Karon.
Kép forrása: Knisz Judit/ Orgoványi Péter