Így történt a Hableány mentése

A Hableány-tragédia mentési munkálatait elevenítették fel azon az online rendezvényen, amelyet a Víztudományi Kar Zsuffa István Szakkollégiuma szervezett. Az eseményen Ossó János tűzoltó ezredes, a BM OKF Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Bajai Kirendeltség vezetője emlékezett vissza a két évvel ezelőtt történtekre.

A Duna budapesti szakaszán történt, számos áldozattal is járó katasztrófa mentési munkálataiban a Bajai Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a szintén bajai Havária Katasztrófaelhárító Közhasznú Egyesület is részt vett, Ossó János pedig a mentésirányításban vállalt szerepet. A tűzoltó ezredes elmondta, hogy a speciális vízállás és erős sodrás is nehezítette a mentést. A hajóroncsba nem merültek a búvárok, mert nem volt olyan berendezés, amely megfelelő látási viszonyokat biztosított volna a Duna medrébe süllyedt Hableányban. Nem állt rendelkezésükre olyan szonár sem, amely megfelelő képet tudott volna alkotni a roncsból való mentéshez. A szakember elmondta: a mélytengeri merülésben nagy tapasztalattal rendelkező koreai hadsereg búvárai is csatlakoztak a mentéshez, eszközeik azonban nem feleltek meg a dunai viszonyoknak. Ossó János hozzátette, hogy a legfontosabb céljuk a hajóroncs kiemelése volt, aminek az előkészítése is nagy kihívást jelentett, hiszen fontos szempont volt, hogy a mentésben résztvevők ne sérüljenek meg, ne legyen újabb áldozat. „Feszített tempóban, nagy elvárások mellett kellett végeznünk a mentést, mintegy 400-500 szakember dolgozott azon, hogy sikerrel járjunk” – fogalmazott a kirendeltségvezető.

Szöveg: Bárdos Mónika

Fotó: Szilágyi Dénes