Tovább erősödik a Víztudományi Kar - új tanszékvezető a Víz- és Környezetpolitikai Tanszék élén

 

Dr. Jánosi Imre Miklós személyében új oktatót és tanszékvezetőt köszönthetünk a Víz- és Környezetpolitikai Tanszéken szeptember elsejétől. Az új kolléga belépésével Karunk immár három MTA doktorral büszkélkedhet. Jánosi Imre Miklóst korábbi munkájáról, valamint a tanszékkel kapcsolatos terveiről kérdeztük.

Honnan érkezett a Víztudományi Karra, milyen posztot töltött be ezt megelőzően?

Az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszéken voltam egyetemi tanár immár közel egy évtizede, tavaly év végéig. Emellett a Kármán Környezeti Áramlások Laboratórium alapító munkatársaként is dolgoztam, valamint a Környezettudományi Doktori Iskolát vezettem az utolsó hat évben. Most Drezdából érkeztem, ahol az utóbbi hét hónapban a Max Planck Institut für Physik komplexer Systeme vendégkutatója voltam, régi kapcsolatok fűznek ehhez a kiemelkedő intézethez. Majdnem két évtizede a fő kutatási és oktatási területem a geofizikai áramlástan, ami a légkör és az óceánok nagyskálájú mozgásaival foglalkozik. Szerencsére a „komplex rendszerek” esernyő alá sok minden más is belefér, úgyhogy igen színes publikációs listát sikerült összehozni az utóbbi évtizedekben (önszervező kritikusság, tranziens káosz, nemlineáris idősoranalízis, granuláris anyagok keveredése, úszó baktériumok által kiváltott mintázatképződés stb.).

Milyen tárgyakat oktat Karunk hallgatóinak?

A fő tárgyaim a globális környezeti folyamatok, megújuló energiaforrások, klímaváltozás, ezekkel pl. a fenntartható fejlődés kurzusokhoz jól tudok kapcsolódni. Emellett van diplomám európai uniós ismeretekből, mellyel a nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia MA szak tárgyaiban tudok oktatni. A szak gondozása a tanszék kiemelten fontos feladatai közé tartozik.

Mit vár ettől a tanévtől tanszékvezetőként, illetve oktatóként?

Rövid távon természetesen azt remélem, hogy sikerül a pandémiát megfékezni, és a helyzet normalizálódik. Az utóbbi időben világosan kiderült minden oktató és hallgató számára, hogy mekkora különbség van a távolléti oktatás és a személyes részvétellel megtartott foglalkozások között. Egészen rövid távon pedig bízom abban, hogy a majd egy tucatnyi külföldi hallgatónknak sikerül a vízumügyeket és egyéb utazási korlátokat rendezni, és a félévet elkezdhetjük velük.

Van-e olyan mottója, amely az oktatói szemléletét jellemzi?

Talán egyet említenék. Gyakran szokták kérdezni a hallgatók, hogy ezt-meg-azt minek tanuljuk, hol fogják majd használni. Nyilván nagyjából sehol. Egy egyetemi tananyag soha nem tudja követni a globális ismeretanyag elképesztő ütemű növekedését, naivitás lenne azt gondolni, hogy az első munkahelyen az első feladat megoldásához majd a másodéves gyakorlatfüzetben lesz a megoldás. Természetesen felesleges olyan tényanyagot magolni, ami két kattintásra megtalálható a neten. Emellett viszont lényegében mindegy, hogy mi a konkrét tananyag, ha az gondolkodásra – problémamegoldásra tanít. Kis túlzással simán lehetne szanszkrit nyelvtant tanítani fizikus hallgatóknak. Az egyik legfontosabb célja a felsőfokú oktatásnak, hogy a hallgatók megtanulják, miképpen lehet a lehető legrövidebb idő alatt önállóan a legtöbb információt feldolgozni, előkeresni, megtanulni, alkalmazni. Szóval a mottó (nyilván nem a saját találmányom): A jó egyetemi oktatás az elme konditerme.

Milyen hosszútávú szakmai célkitűzései vannak?

Kicsit hosszabb távon szeretném segíteni a folyamatban lévő törekvést, hogy a Víztudományi Kar tovább erősödjön, akár nemzetközi szinten jegyzett egyetemi karrá nője ki magát. Bizonyos területeken ehhez nagyon jó adottságokat látok, az építkezésnek van alapja. Első pillanatban a „víztudomány” szó hallatán majdnem mindenkinek az jut eszébe, hogy ez valami tisztán mérnöki terület, esetleg természettudományos leágazásokkal. Pedig ugyanilyen fontos a vízzel kapcsolatos társadalmi kérdések vizsgálata, különösen egy túlnépesedő emberiség esetén, amelynek még a klímaváltozással is szembe kell néznie. A komplexitást csak növeli, ha még az ökológiai hatásokat sem hagyjuk figyelmen kívül. Közhelyes, de minden élet alapja a víz. Egy egyetemi karon mindezen aspektusoknak meg kell jelennie az oktatás és kutatás területén is, ez teszi a feladatot igazi kihívássá.

Köszönjük szépen a válaszait és sok sikert kívánunk a tanszékvezetői, valamint az oktatói munkához!

 

 

 


Címkék: kinevezés