Gazdálkodni kell a csapadékvízzel

 

November 10-én harmadik alkalommal rendezték meg az Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán.

Bíró Tibor, a Víztudományi Kar dékánja megnyitó beszédében elmondta, hagyományteremtő céllal szervezte meg a Kar az első Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Konferenciát 2017-ben, abban az évben, amikor a Kar létrejött. Úgy fogalmazott, hogy a települési csapadékvíz-gazdálkodás a vízgazdálkodás egyik legmostohább területe. A konferencián köszöntőt mondott, Zsigó Róbert államtitkár, Baja és térsége országgyűlési képviselője, Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár és Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár.

A konferencia délelőtti programja plenáris előadásokkal folytatódott. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő ismertette a polgári védelem szerepét a csapadékvíz okozta települési vízkárok elhárításában. Jancsó Béla, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának elnöke áttekintést adott a településen jelenlévő vízgazdálkodási feladatokról kiemelve az egyes vízgazdálkodási elemek integrálásának egymásra gyakorolt hatását. Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke az EU fenntarthatósági és taxonómiai programját mutatta be, hangsúlyozva a csapadékvíz alternatív szerepét. Patziger Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tanszékvezetője a szélsőséges csapadékmennyiségek víziközmű hálózatokat befolyásoló hatásait elemezte és a nemzetközi gyakorlatból vett megoldások adaptálhatóságára hívta fel a figyelmet.

A konferencia délutáni programjában hat különböző szekcióban értekeztek a szakértők. Többek között hallhattunk a közút forgalma által okozott szennyeződések terjedésének vizsgálatáról, a klímakockázat és a földhasználat változás települési infrastruktúrákra gyakorolt hatásáról, az agrotechnikai gyakorlatban alkalmazott szélsőséges csapadékeloszlások kezeléséről. Esettanulmányi szinten szó esett a korábbi években bekövetkezett, Németországot sújtó nyári villámárvízről, de olyan témák is napirendre kerültek, mint a veszélyes ipari üzemeket érintő csapadékvíz-gazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás lehetséges hatásai a parti szűrésű vízbázisokra.

A konferencia előadásai rávilágítottak arra, hogy a csapadékvíz-gazdálkodás területén még sok feladat vár megoldásra. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kockázati tényezőket, akkor azok válsághelyzetté alakulnak. A kitettség jelentős, és kockázatának minimalizálása érdekében fel kell készülni a veszélyhelyzetekre, amely csak komplex, rendszerszemléletű megközelítéssel lehetséges, hozzájárulva a talán egyik legfontosabb célkitűzéshez, vagyis a vizek mennyiségi és minőségi védelméhez. Ebben fontos szerepük lesz a szakembereknek, de az önkormányzatokra, valamint a mezőgazdaságban érdekeltekre is komoly felelősség hárul.