Idén hazánkban rendezték meg Planet Budapest 2021 címmel a közép-európai régió legrangosabb – fenntarthatósággal foglalkozó – nemzetközi diplomáciai találkozóját. A rendezvény felhívta a figyelmet a kedvezőtlen környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokra, ugyanakkor azt is megállapította, az emberiség jövőjét beárnyékoló változások még visszafordíthatók. Az eseményen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Kara (VTK) is képviseltette magát.
Lenyűgöző, ámulatba ejtő, ugyanakkor elgondolkodtató világba csöppent a látogató a Planet Budapest 2021 ismeretterjesztő helyszínein. A szervezők látványos és szórakoztató közönség- és élményprogramokkal hívták fel a figyelmet a fenntartható életmód fontosságára. A szakkiállítók területén azonban már az egyszerű, újrahasznosított barna papíré volt a főszerep. Ökopapírból készültek a szórólapmentes standok és ruhatárak, de még a legtöbb ülőalkalmatosság is. Az érdeklődők nem csak zöld csomagolással, használt bankjegyből készült bútorokkal vagy környezetbarát okosruhákkal találkozhattak; az étkezésre szolgáló pavilonban is a fenntartható halfogyasztásnak vagy a helyben termesztett élelmiszerek felhasználásának gondolatával ismerkedhettek. „Az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés” – húzta alá Áder János köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke a megnyitón. Az elnök szerint a mondat jelenleg így hangzik helyesen: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan! „Cselekedni kell globálisan és lokálisan is; a globális cselekvés nemzetállami tettek révén válhat eredményessé.” Hozzátette: a glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel azért gyűltek össze a világ százhúsz országából, hogy a klímaváltozás mellett, a fenyegető vízválságról, a biodiverzitás megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak.
Világtalálkozó és expó
A visegrádi országok közös, fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényét november 29. és december 5. között a Hungexpo területén rendezték meg. Vezető politikai döntéshozók, nemzetközi szervezetek magas rangú tisztségviselői, a tudományos élet képviselői és a fenntarthatósági célok megvalósításában élenjáró, konkrét megoldásokat kínáló vállalatok ügyvivői szólaltak fel, hogy felhívják a közönség, különösen a fiatalok figyelmét a kedvezőtlen környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokra. Ugyanakkor hangot adtak annak a megállapításnak is, hogy az emberiség jövőjét beárnyékoló változások még visszafordíthatók. A Planet Budapest 2021 több mint száznyolcvan szakmai kiállítót mutatott be a visegrádi országokból, amelyek technológiai fejlesztéseikkel, termékeikkel és szolgáltatásaikkal segíthetik elő a fenntarthatósági fordulatot. A startupoktól a nagyvállalatokig minden olyan üzleti szereplő számára lehetőség nyílt a megjelenésre, amely új megoldásokat kínál az élhetőbb jövőért, az energia, a mezőgazdaság, a közlekedés, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint az „okosvárosok” innovációja terén.
Fókuszban az NKE-VTK
„A fenntartható fejlődés tekintetében kiemelkedő jelentőségű a praktikum, a konkrét technológiai háttér”– mutatott rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja, Bíró Tibor. „A Planet Budapest 2021 keretein belül be tudtuk mutatni, léteznek azok a megoldások, amelyek életképesek és perspektivikus lehetőséget nyújtanak a fenntartható fejlődésben.” A világtalálkozón politikai döntéshozók is megjelentek, láthatták, hol tart ma a technológia. Ezzel párhuzamosan tanácskozások folytak, szakemberek mutatták be azokat a műszaki újdonságokat, amelyekkel a politikai döntéshozók megfelelő intuíciót, muníciót kaphattak ahhoz, hogy saját szférájukban, de akár nemzetközi szinten is előremutató lépéseket tegyenek. Az expón való részvétel nem csupán szakmai szempontból volt kiemelkedő jelentőségű a VTK számára, de nemzetközi ismertségüket is növelte. „A rendezvényre elsősorban a visegrádi négyeket vártuk, ezekkel az országokkal jelenleg is együttműködünk, de további oktatási és kutatási kapcsolatépítésben gondolkodtunk az adaptív és integrált vízgazdálkodás terén. Folyamatosan keressük azokat a partnereket, akik a mi innovációs törekvéseinkhez tudnak kapcsolódni” – hangsúlyozta az NKE VTK vezetője.
Fenntarthatóság és vízgazdálkodás
A fenntarthatóság középponti környezeti eleme a víz. Gyakorlatilag mindennel összefügg; a legtöbb természeti katasztrófa vízzel kapcsolatos. Azért foglalkoznak a szakemberek az éghajlatváltozással, klímavédelemmel, mert a sorozatos aszályok, vízhiány, amelyek a gazdasági növekedést akadályozzák, egyértelműen arra hívják fel a figyelmet, hogy a politikai döntéshozóknak komolyan kell venni a fenntartható fejlődést. Már nem csupán a gazdasági növekedés potenciálja a tét, hanem maga az emberi lét.
„Az integrált vízgazdálkodás azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol a vízgazdálkodás érintett – mezőgazdaság, közlekedés, ipar, energiaipar, egészségipar, turizmus stb. –, az adott ágazattal együtt lehet a kihívásokra választ adni; önmagában a vízügyi szakma nem képes kezelni a problémákat, hiszen eszközrendszere korlátozott. Ez teljesen új szemléletet igényel.” – fogalmazta meg Bíró Tibor.
A jövő városai
„A jövő okosvárosai okos-vízgazdálkodással rendelkeznek, aminek kialakítása nem úri passzió, egész egyszerűen nincs más út!” – emelte ki a VTK dékánja. Az okosvárosok kialakításának alapja, hogy rendszerben, háztartási és önkormányzati szinten együttműködve tudjunk fenntartható vízgazdálkodást létrehozni. Konkrét példával élve: ivóvíz minőségű vizet csak ivóvízfogyasztásra és főzésre használjunk, a vécéöblítéshez már a szürke vizek is megfelelnek, például a mosógépből leeresztett víz is alkalmas erre. A csapadékvizeket háztartási és önkormányzati szinten is vissza kell tartani felszíni és felszín alatti tárolókban, amelyekből megoldható a kerti öntözés vagy a kocsimosás. A cél az, hogy okossá tegyük a rendszert, tehát egy háztartáson belül kormányozzuk az ivóvizet, a használt vizet, a csapadékvizet, a szennyvizet. Tehát a rendszer például a kézmosással szennyezett víz minőségét kontrollálja és megnézi, mire használható az föl. A szürke vizet oda kormányozza, ahol hasznosítható, és ha a beépített szenzor a kertben jelzi, hogy csökken a talajnedvesség, elindítja a csapadékvízből a visszapótlást, az öntözést. Az okosvárosokban a jogi és gazdasági szabályozás mellé be kell emelni egy új elemet, a műszaki szabályozást is. Az okosjövő nagyon közel van, a szemlélet már megvan hozzá. „Sok tudatos építkező is található, és szerencsére léteznek erre szakosodott cégek is, akik nem csupán kialakítják a megfelelő technológiát, hanem gazdasági előnyt is látnak benne, ami az ügy érdekében nagyon fontos, sőt elengedhetetlen” – engedett bepillantást a fenntartható vízgazdálkodás folyamataiba Bíró Tibor dékán.
Csak tőlünk függ…
A fenntartható fejlődési célok és a víz összefüggéseiről Szöllősi-Nagy Andrástól, a VTK Víz- és Környezetpolitikai Tanszékének egyetemi tanárától kaptunk átfogó képet. „Míg a klímaváltozás lassú folyamat – kétszáz évnek kellett az ipari forradalom óta eltelnie ahhoz, hogy a hidrológiai ciklus változása mérhető legyen a víz körforgásának felgyorsulása következtében előálló nem stacionárius állapot –, addig az emberi tevékenység közvetlen hatása már néhány évtized alatt mérhető volt” – emlékeztetett a professzor. A hatás elsődleges oka a demográfiai változás volt. A 2050-re várható 9,6 milliárdos népesség demográfiai dinamikájával, valamint föld- és vízhasználatával alapvetően változtatja meg a hidrológiai ciklus működését. „Mivel az emberi tevékenység hatásaira ráerősítő klímaváltozás hatásainak körülbelül 80 százaléka kapcsolatos a vízzel, az ezzel való fenntartható gazdálkodás az emberiség fenntarthatóságának kulcskérdése.” A hidrológiai ciklus várható gyorsulása következtében növekedni fog a szélsőségek előfordulási valószínűsége, azaz megváltoznak a mértékadó helyzetek, miközben a Föld vízkészlete éppen annyi lesz, mint a holocén elején. A népesség növekedésének következtében a század közepéig drasztikusan csökkenni fog az egy főre jutó víz mennyisége, ami nem fenntartható, és súlyos konfliktusok forrása lehet nemzetközi és szubszuverén szinten egyaránt. Létezik erre megoldás? Igen, és csak tőlünk függ. Persze nem lesz könnyű megtalálni a megfelelő megoldást, mert a régi paradigmákat le kell döntenünk. Ráadásul nincs egyetlen üdvözítő megoldás, hanem megoldástartomány van, ezen belül van mozgásterünk. Egy dolgot nem szabad elfelejtenünk: „A vízgazdálkodás elsősorban nem műszaki kérdés, hanem társadalmi. Ha pedig társadalmi, akkor politikai, sőt: etikai” – nyomatékosította a professzor.
Úszó drón és elektromos gumicsónak
A Víztudományi Kar nem csupán szekcióüléseken vett részt; a kiállítók között is szerepelt. A Területi Vízgazdálkodási Tanszék tanszékvezetője, Keve Gábor egyetemi docens mutatta be a standon kiállított tárgyakat.
„Az expó egyik érdekessége, hogy a hullámtéri környezetet hogyan lehet megváltoztatni úgy, hogy megőrizzük a természetes környezetet, miközben az árvízi levezetőképességet növeljük, és így a vízbiztonságot javítjuk. A másik markáns kérdés a vízminőség, de mindkét témához elengedhetetlenek a szabatos vízi mérések. A mintavételezés, mérés kiváló eszköze a kiállított elektromos csónak és a drónhajó” – avatott be bennünket a tanszékvezető. A felfújható elektromos meghajtású gumicsónak praktikus eszköz, a nehezen megközelíthető, gyakran védett víztesteken való munkák speciális műszerhordozója. Egy alumíniumból vagy fából készült darab sokkal stabilabb ugyan, de ezt akár két ember is bárhol vízre tudja bocsátani, főleg azokon a helyeken, ahol a robbanómotoros meghajtás nem engedélyezett. A csónak elektromos meghajtású motorjához egy lecsatolható akkumulátor tartozik, amely bármikor kicserélhető. A biztonság kedvéért az akkumulátort a fedélzeti napelemmel is lehet tölteni, amely a csónak és a műszerek energiaellátásához egyaránt szükséges. Kiemelt, vízen végzett feladataink közé tartozik a mederviszonyok változásának mérése, a vízhozam és a hordalék mérése – utóbbi nagyon fontos tényező a folyók vízjátékában. Ha ismerjük a hordalék természetét, akkor fel tudunk készülni az ezzel kapcsolatos problémákra, például a hullámtéri medrek feliszapolódásából eredő, egyre égetőbb vízlevezető képességi gondokkal kapcsolatban. A csónakokkal sem megközelíthető helyeken drónok segítik munkánkat. A köztudat szerint ezek a műszerek kizárólag levegőben dolgoznak, ám vannak vízben szolgálatot teljesítő drónok is. Például ultrahangos méréseknél, ahol azonos térre van szükség a visszaverődéshez, a levegőből nem lehet vízmélységet mérni, mert két külön közegről van szó. Ehhez olyan drónra van szükségünk, amely a vízen mozog, és a mérőfej a víz alá kerül. Ilyen esetekben a drónhajó elengedhetetlen segítség. Különlegessége, hogy nem igényel személyzetet, távirányítással működik.
Az írás a Bonum Publicum magazin 2021. decemberi lapszámában jelent meg.
Szerző: Páhy Anna