E címmel tartotta meg a Víz Világnapja alkalmából megrendezett országos szakmai konferenciáját a felszín alatti vizekkel való gazdálkodásról a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oktatási Központjában március 25-én.
Az eseményen Bíró Tibor, az NKE Víztudományi Karának (VTK) dékánja az MHT tagjaként, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket. Felvezetőjében elmondta, a világnap a VTK-n a víz hetévé nőtte ki magát, hiszen kilenc rendezvényt tartottak a témában, mindezek megkoronázásaképpen ezen a rendezvényen a felszín alatti vizek témaköre került a középpontba. „Nagyon örülünk, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy az MHT a Víz világnapi központi rendezvényét az NKE-n tartja” – emelte ki Bíró Tibor.
„A felszín alatti vizekkel kapcsolatban igen sok gonddal találkozhattunk az elmúlt évtizedekben és találkozunk napjainkban is” – mutatott rá köszöntőjében az MHT elnőke. Szlávik Lajos betekintést engedett a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás kiéleződött helyzetébe is és úgy fogalmazott: ez a témakör az utóbbi évtized egyik „legviharosabb” szakmai területe. Az MHT elnöke figyelmeztetett: Magyarország jelentős területein túlhasználat mutatkozik a felszín alatti víztestekben, mely negatív hatással van az ivóvízbázisok készleteire is. Az engedély nélkül épített kutak száma 1990 után fokozatosan emelkedett, a becslések szerint napjainkban a kutak 90-95 százalékát fúrják engedély nélkül, melyek a felszín alatti vizekből származó vízkivételek 20 százalékát termelik ki. „Ilyen körülmények között nehéz felszín alatti vízvédelemről, tudatos felszín alatti vízkészletgazdálkodásról beszélni – fogalmazott Szlávik Lajos.
A fúrt kutakra összpontosított előadásában Rózsa Attila okl. bányamérnök, hidrogeológus A rossz és az illegális kutak problémái című előadásában. A Magyar Vízkútfúrók Egyesületének munkatársa kiemelte, mire érdemes figyelnünk akkor, ha kútfúrás mellett döntünk. „Terveztessünk, engedélyeztessünk, válasszunk szakkivitelezőt, szükség szerint vonjunk be műszaki ellenőrt. Válasszunk megfelelő csőanyagokat, szakszerű kútszerkezetet, ahol ellenőrizhető a vízhozam. Ne feledkezzünk meg a geofizikai mérésekről és a műszeres ellenőrző kútvizsgálatról. Mindezek eredményeképpen hosszú időn keresztül jól működő, a környezetet nem veszélyeztető kút fog rendelkezésünkre állni” – mutatott rá a szakember.
A felszín alatti vizekkel kapcsolatos jogalkotási folyamatba és jogszabályi háttérbe engedett bepillantást Bándi Gyula egyetemi tanár A vízhez való jog, különös tekintettel a felszín alatti vizekre és védelmük nehézségeire című előadásában. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársa bemutatta egyebek mellett Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallását, emellett felhívta a hallgatóság figyelmét arra a jogszabályban is megfogalmazott tézisre, amely szerint „A tulajdon társadalmi felelősséggel jár”.
Az illegális kutak széleskörű elterjedésének okairól és e kutakkal kapcsolatos összetett problémákról beszélt Szongoth Gábor okl. geofizikus a Javaslat az illegális kutak okozta problémák megoldására című előadásában. Hangsúlyozta: az illegális kutak tekintetében erős állami beavatkozásra lenne szükség. A Geo-Log Kft. munkatársa összefoglalta az illegális kutak visszaszorításának lehetséges lépéseit: felvilágosítás, tájékoztatás; lebeszélés a nem megfelelő fúrásról; egyszerűbb adminisztráció; ingyenes, gyors hatósági engedélyezés kialakítása; ingyenes típustervek elérhetőségének megoldása. Regisztrált fúrók, kútvizsgálók alkalmazása; vízkútfúró szakemberek képzésének elősegítése; a vízügyi szervezetek megerősítése; helyszíni ellenőrzés; hirdetések kiszűrése. Büntetések kiszabása mind a fúró, mind a megrendelő felé; korszerű törvények, rendeletek megalkotása; területspecifikus szabályozás kialakítása, tekintettel a földtani változatosságra; a víztudományi háttér újraszervezése, illetve a kettős adminisztráció megszűntetése.
Végezetül Tahy Ágnes okl. geológus ismertette Szöllősi-Nagy Andrással, az NKE VTK Víz- és Környezetpolitikai Tanszék egyetemi tanárával közösen készített előadásukat A felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás problémái – nemzetközi kitekintéssel címmel. A Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Nemzeti Tagozatának képviselője kiemelte: a mai vízgazdálkodási gyakorlat sem lokálisan, sem regionálisan, sem globálisan nem fenntartható, ezért határozott paradigmaváltásra van szükség. Ismertette továbbá a felszín alatti vizek mennyiségét befolyásoló negatív tényezőket is: a bányatavak szaporodása; a burkolt területek arányának növekedése; talajdegradáció; medermódosulások; mederváltozások; az öntözési vízigények növekedése; illegális kutak szaporodása; geotermikus energiát hasznosító létesítmények növekedése; termálvízkészleteink kitermelésének növekedése. Szót ejtett a pozitív hatású tényezőkről is: a csapadékvíz-gazdálkodás, vízvisszatartás, víz újrahasznosítás fejlődése; bányászati vízkitermelések leállása; ivóvízkivételek csökkenése.
A konferencia partnerszervezetei, társszervezői, támogatói: NKE VTK, Felszín Alatti Vizekért Alapítvány (FAVA), Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Nemzeti Tagozata (IAH MNT), Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata (MMK VVT), Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz), Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE).
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes