NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
VÍZTUDOMÁNYI KAR

Koch Dániel lett a „Tanév embere” a VTK-n

Idén Koch Dániel kapta a „Tanév embere” díjat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Karán (VTK). Az elismeréssel járó plakettet és oklevelet július 14-én az egyetem tanévzáró ünnepségén az Orczy-parkban vehette át a Területi Vízgazdálkodási Tanszék munkatársa. Koch Dánielt többek között pályája kezdetéről és közelebbi terveiről kérdeztük.

Mi vonzott a vízügy irányába?

Egy családtag javaslatára jelentkeztem vízügyi középiskolába. Szolnokon környezetvédelem-vízgazdálkodás technikumba jártam, ahol nagyon jó tapasztalatokat szereztem, számos tanulmányi versenyen és szakmai programon vettem részt, mely során megtetszett a vízügyi pálya.

Hogyan döntötted el, hogy mérnöki pályára lépsz?

A középiskolai szakmai tanáraim ösztönzésével és felkészítésével indultam mérnöki pályára. Az ő ajánlásukra jelentkeztem a Víztudományi Kar jogelődjébe, az Eötvös József Főiskolára. Már korán tudtam, hogy Baján szeretnék diplomát szerezni, annak ellenére, hogy még nem igazán ismertem az építő- illetve környezetmérnöki hivatás mibenlétét. A bajai főiskolán új kapuk nyíltak meg előttem.

Fiatal oktatóként mit tapasztalsz, a mennyire könnyű felkelteni, illetve fenntartani a hallgatók figyelmét?

Nem egyszerű a dolog, viszont nagy öröm, amikor ebben sikereket érek el. Nagyon fontos, hogy partnerként tekintsünk a hallgatókra és így próbáljunk velük kommunikálni, feladatokat megoldani és felkészíteni őket az előttük álló kihívásokra. Pozitívumként tekintek arra, hogy a hallgatók hálásak és értékelik, ha partnerként kezeljük őket, csapatként dolgozunk együtt. Nyilván ez rengeteg türelmet, fegyelmet és rugalmasságot igényel, de így a felmerülő akadályokat közösen tudjuk leküzdeni. Azt gondolom, összességében jó hangulatú, hasznos tanórákat, labor és terepi gyakorlatokat sikerül tartani, ahol a hallgatók többsége figyel és tanul.

Hogyan fogadtad a „Tanév embere” elismerést?

Nagyon örülök a díjnak. Meglepett az elismerés, amelyről nem gondoltam, hogy ilyen fiatalon megkaphatom, bár lassan tíz éve dolgozom a felsőoktásban. Dékán úr a méltatásban elmondta, hogy ez a díj nem csak az idős kollégák életművének szólhat, hanem a fiatalok elismerésére és az eddigi tevékenységük folytatásának ösztönzésére. Ez pozitív megerősítés mind a vezetőség, mind a kollégák részéről, hogy amit csinálok, az jó. A hallgatók részéről is egyre több pozitív visszajelzést kapok a munkámmal kapcsolatban, amelynek szintén nagyon örülök.

Milyen szakmai terveid vannak a közeljövőt illetően?

A magyaregregyi kísérleti vízgyűjtő további fejlesztése, valamint az ott zajló kutatások elmélyítése a főirány. Nagy sikerként könyvelem el, hogy vannak olyan hallgatók, akik időt és energiát nem sajnálva csatlakoznak hozzám és dolgoznak a kísérleti vízgyűjtő projektjein, hozzájárulva a közös sikerhez. Szeretném, ha minél többen választanák a kísérleti vízgyűjtő egyes projektjeit szakdolgozati és TDK témának. Mivel nagyon erősen érződik a klímaváltozás hatása a kísérleti vízgyűjtőn, a hallgatók kutatásban történő részvétele által rengeteget tanulhatnak, jobb rálátást kaphatnak a természeti folyamatok alakulására, így hazánk és a világ vízgazdálkodásának változásaira, ezzel felkészülve a jövő kihívásaira. Úgy gondolom, hogy az intézményen belüli kutatás/szakdolgozati téma lehetősége pluszt jelent a hallgatók számára, több kísérletre, mérésre, közös munkára ad lehetőséget az oktatókkal, de nem csak a hallgatók profitálhatnak ebből az együttműködésből, hanem az oktatók, és rajtuk keresztül a kar is. Nagyon remélem, hogy ebbe az irányba tovább tudunk fejlődni, ki tudja nőni magát ez a vállalkozás, és létre tudunk hozni egy kutatóműhelyt.

Gratulálunk az elismeréshez és sok sikert kívánunk a szakmai tervek megvalósításához!

Szöveg: Bárdos Mónika

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: tanév embere