A hidraulika a folyadékok tulajdonságaival és azok mérnöki alkalmazásával foglalkozó alaptudomány, amelynek fontos szerepe van a vízgazdálkodásban. Azért, hogy Magyarország is meg tudjon felelni a jövő kihívásainak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) bajai Víztudományi Karán (VTK) a legújabb technikával felszerelt hidraulikai labor is segíti a leendő építőmérnököket az ismeretek elsajátításában. Az ötletgazda, Keve Gábor egyebek mellett arról beszélt lapunknak, hogyan igyekeznek felkészíteni a hallgatókat a rájuk váró szakmai feladatokra, és milyen bemutatóórákkal ösztönzik a diákokat a pályaválasztásban.
Új laborok, kreatív tanulás
„A hidraulika fontos eleme az építőmérnöki képzésnek, ezért a tanterv részeként a hallgatóknak hidraulikai gyakorlaton kell részt venniük” – mondta a Bonum Publicumnak Keve Gábor, az NKE VTK Területi Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője, aki beszámolt arról is, hogy két évvel ezelőtt a kar központi intézményfejlesztési támogatásban részesült. Kifejtette: ez a támogatás új eszközök beszerzését és az oktatás infrastrukturális fejlesztését célozta, amelyben új laborok tervezése és építése is szerepelt. A laborok megépüléséig az inflációt megelőzendően az oda telepítendő eszközök jelentős részét már megvásárolták – emelte ki. Elmondta, hogy javaslatára a használaton kívüli, korábban ebédlőnek használt, csempézett, vízzel és árammal is ellátott helyiségben alakították ki az ideiglenes hidraulikai labort. Hozzátette: a bajai Víztudományi Kar egyéb, elsősorban terepi mérőeszközöket is vásárolhatott, így a modern kor kihívásainak megfelelő oktatási infrastruktúra jött létre.
„Függetlenül attól, hogy valaki ért-e a vízgazdálkodáshoz, vagy sem, a folyadékok olyan részei világunknak, amelyekkel mindenki találkozik” – emlékeztetett Keve Gábor. Szerinte azért fontos a hidraulikai labor, mert a természetben megtapasztalható jelenségeket érthetően, érzékelhetően és részletekbe menően be tudják mutatni kicsiben a hallgatóknak. Emellett a középiskolásoknak is rendszeresen tartanak bemutatóórákat, ami a diákok tudásának szélesítése mellett arra is alkalmas, hogy a pályaválasztásban ösztönözze őket – hangsúlyozta.
Unalmas egyenletek helyett érdekes példák
„A hidraulika tantárgyat sokkal eredményesebben lehet tanítani akkor, ha be tudjuk mutatni azt, amiről beszélünk, és nem a matematika nyelvén, differenciálegyenletekkel vezetjük le” – fogalmazott a tanszékvezető, hangsúlyozva a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kreatív tanulási programjának fontosságát. A hidraulikai laborban több saját fejlesztésű eszköz segíti a hallgatók munkáját – emelte ki. Példaként említett egy forgó, henger alakú tartályt, amelyben folyadék van, ami a centrifugális erő hatására felkúszik az edény falára, és paraboloid (kucsma) alakot vesz fel. Ennek a gyakorlatban akkor van jelentősége, ha vizet szeretnénk magasabb szintre juttatni (szivattyúzni), vagy amikor a folyó külső kanyarulatánál nagyobb lesz a vízszint, mint a belsőn, ezért nem mindegy, hogy a töltést milyen magasra építjük – fejtette ki. Másik példájában a tanszékvezető arra emlékeztetett, hogy minél lejjebb merülünk egy tóban vagy tengerben, annál nagyobb lesz felettünk a víz nyomása, ezért megfájdulhat vagy bedugulhat a fülünk. Beszélt arról, hogy a hidrosztatika ezen alaptörvényének bemutatására egy hidraulikai mérleget fejlesztettek ki, amelynek használatával a hallgatók súlyok segítségével ki is mérhetik ezt a jelenséget.
„A mindennapi életben elvárjuk, hogy akár a lakótelepi házak tizedik emeletén is tiszta és elég nagy nyomású vízzel tudjunk zuhanyozni, vagy a tűzoltóknak működőképes tűzcsap álljon a rendelkezésére” – részletezte Keve Gábor, rámutatva: ezekhez megfelelően kiépített csővezetékrendszerek szükségesek, amelyeknek a kivitelezéséhez alapos mérnöki tudásra van szükség. Kitért arra is, hogy a tavakban, folyókban vagy csatornákban való vízmozgásnak az öntözőrendszerek kialakításánál van jelentősége, az árvízi védekezésnél pedig hasznos, ha a szakemberek ki tudják számolni, mekkora lesz az árvízi hullám tetőzése a folyóban. A vízmozgás szerepe fontos akkor is, amikor például egy veszélyes hulladékot szállító tartály felborul, és tartalma a felszín alá szivárog. A már porózus (szemcsés) közegben áramló szennyeződés törvényszerűségeinek ismerete alapján kiszámítható, hogy a kármentesítés elvégzésére mennyi idejük van a szakembereknek, valamint az is, hogy ez hol végezhető el a leghatékonyabban – tette hozzá.
Azonnal „bevethető” mérnököket képeznek
„A hidraulikai labor mellett a bajai Víztudományi Karon található egy fizikai kisminta-kísérleti laboratórium is, amely egy nagy homokozóra hasonlít” – mondta a tanszékvezető, kifejtve, hogy ennek a modelltérnek az egyik végén lehet beönteni a vizet, a másikon pedig lehetőség van annak elvezetésére, illetve a vizet vissza is lehet vezetni a homokozó elejére. Itt bármilyen természeti mintát fel lehet építeni méretarányosan, például a Duna gemenci területét is – emelte ki, hangsúlyozva: így a hallgatók bátran, szabadon kísérletezhetnek. Előnye mindennek az, hogy amit kicsiben ki tudnak mérni, azt a modelltörvények alapján ki lehet vetíteni a valóságra is.
„Ez azért hasznos, mert így egy létesítményt nem kell felépíteni például a Dunán, hanem először számítógépen lehet szimulálni, majd megépítik egy fizikai kismintán” – mutatott rá. Beszélt arról is, hogy a hidraulika mellett nagyon fontos alaptudomány a hidrológia, hiszen egymással karöltve teremtik meg annak lehetőségét, hogy a vízgazdálkodási szakemberek a rendelkezésre álló vízkészletek térben és időben való szétosztásának legkedvezőbb megoldásán dolgozhassanak.
„A Víztudományi Kar az azonnal »bevethető« vízmérnököket képezi, az ehhez szükséges kreatív gondolkodást pedig minden olyan eszköz segíti, amellyel kicsiben is szemléltetni tudjuk, mi hogyan történik a valóságban” – jelentette ki. Beszélt arról is, hogy a hidraulikai laborban szeretnének még kialakítani egy kisebb, dönthető terepasztalt. Ez a berendezés egy vízgyűjtőt szimulálna, amin mesterségesen lehet majd szélsőséges időjárási eseményeket, ezáltal villámárvizeket generálni – részletezte.
„A gyakorlatorientált képzéssel szeretnénk azt elérni, hogy a jövő mérnökei képesek legyenek a rájuk váró kihívásoknak eleget tenni” – fogalmazott Keve Gábor, leszögezve: a szakembereknek a fenntarthatóság jegyében már arra is ügyelniük kell, hogy ne csak használják, de védjék is a természeti adottságokat, és optimalizálják a tájhasználatot.
----------
A vízgazdálkodás stratégiai ágazat, ezért fontos, hogy hazánkban is megfelelő szakembereket képezzenek. A Duna bal partján található egykori kikötővárosban, a Bács-Kiskun vármegyei Baján több mint hatvan éve zajlik vízügyi felsőoktatás. A vízzel kapcsolatos tudás a XXI. század legfontosabb értékei közé tartozik, hiszen nincs olyan ágazat, amelyre ne lenne hatással a vízgazdálkodás. Mindez a jövőben még inkább meghatározza majd a lakosság életminőségét és biztonságát, a természeti környezet állapotát és gazdasági teljesítőképességét.
A cikk a Bonum Publicum magazin 2023/5. lapszámában jelent meg.
A Bonum Publicum korábbi lapszámai EZEN A LINKEN olvashatók.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna