Negyedik alkalommal rendezték meg az Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Karán (VTK) november 29-én. Az eseményen neves vízügyi szakemberek fejtették ki gondolataikat, valamint együttműködési megállapodást kötött a VTK dékánja és a Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. ügyvezetője.
A csapadékvíz-gazdálkodással nagyon kevesen foglalkoznak, de az éghajlatváltozás kényszerű hatásai miatt a VTK hat évvel ezelőtt vállalta, hogy e témában minden második évben rendez konferenciát – fogalmazott bevezetőjében Bíró Tibor, a VTK dékánja, a konferencia levezető elnöke.
„Generációnknak az a dolga, hogy olyan megoldásokat találjon a problémákra, amelyek kijavítják a múlt hibáit, élhetővé teszik a jelent, és biztonságos jövőt garantálnak az utánunk jövők számára is” – fogalmazott V. Németh Zsolt. Az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára kifejtette: mindez mindenkire feladatot ró, de napjainkban a vízügyes és vízműves kollégákra kiemelten nagy felelősséget terhel. V. Németh Zsolt arra figyelmeztetett: víz nélkül nincs civilizáció, de kulturált, tudatos és felelősségteljes emberi viselkedés nélkül nem lesz vizünk sem.
„A települési csapadékvíz-gazdálkodás nem tartozik a víziközművállatok feladatai közé, ugyanakkor az önkormányzatok sem szakmailag, sem anyagilag nincsenek felkészülve ezeknek a kihívásoknak a kezelésére” – emelte ki a politikus. Rámutatott: a kílamváltozás okozta, egyre szélsőségesebb időjárás csak súlyosbítja ezt a helyzetet, ezért újra kell tervezni a települési csapadékvíz-gazdálkodást. Hangsúlyozta: alapjaiban kell megváltoztatni a tervezési elveket és a vízvisszatartásra kell a hangsúlyt helyezni mind az ingatlanokon belül, mind a közterületeken. Megerősítette: a csapadékvízre mint „potenciális vízkészletre” kell tekinteni, és abból minél többet kell hasznosítani egy-egy településen belül.
„Súlyos és sürgető kihívást jelent az is, hogy a nagy intenzitású vízkárokat egyre nehezebben tudjuk kezelni” – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Közös felelősségünk ennek megoldása, és a fenntartható vízgazdálkodás elérésében kulcsfontosságú a körkörös vízgazdálkodás megoldása – figyelmeztetett. „Nagy luxus és pazarlás, hogy ma is tisztított és kezelt ivóvizet használunk wc-öblítésre, kocsimosásra, kertöntözésre, azaz olyan célokra, amelyekre a szürkevíz minősége is megfelelő lenne – jelentette ki V. Németh Zsolt. Az ipari vízigény szintén a szürkevizek, például a tisztított szennyvíz és a csapadékvíz keverékének hasznosítását ösztönzi – tette hozzá.
Hazánk földrajzi elhelyezkedése miatt a klímaváltozás szempontjából a legsérülékenyebb országok közé tartozik – idézte fel az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának jelentését Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára. Elmondta, hogy az előrejelzések szerint Magyarországon a záporok, valamint a nagy csapadékkal járó és a szélsőséges időjárási jelenségek száma nőni fog. Emlékeztetett: mára megdőlt az az elmélet, hogy a csapadékvizet minél hamarabb el kell vezetni a településekről. Példaként említett egy tanulmányt, amely szerint a családi házat építők, vagy felújítók közül is egyre többen hasznosítanák az esővizet, és nő az igény a szikkasztók, valamint a tározók kialakítására is az aszályok és a villámárvizek miatt.
„Fontos szem előtt tartani, hogy a csapadékvíz helyben tartásával sokat tehetünk a környezetünkért” – állapította meg Réthy Pál. Hangsúlyozta: mindez jelentős költségmegtakarítást eredményezhet és elősegítheti az élhetőbb, egészséges környezet megteremtését, ugyanakkor számottevő vízfelülettel bővítheti egy-egy település rekreációs lehetőségeit. Hozzátette: a csapadékvíz felhasználásával nagy hatékonysággal csökkenthetjük az elhasznált ivóvíz mennyiségét, illetve a szennyvízelvezetés költségeit is. Kitért arra is, hogy főként 2010 előtt sok településközpont újult meg állami támogatással, de mivel kevés zöldfelületet alakítottak ki, az extrém mennyiségű csapadék veszélyeztetheti ezeket. Új szemléletű településfejlesztési politikát kell kialakítani a pazarlás elkerülése érdekében, a csapadékvíz minél nagyobb mértékű újrahasznosítását pedig a lakosság szemléletformálásával is ösztönözni kell – zárta beszédét a helyettes államtitkár.
Kugler Gyula, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke szerint a hazai csatornák nincsenek megfelelően karbantartva, vagy felújítva. Kitért egy olyan tanulmányra, amely egyebek mellett előre vetítette, hogy a telek csapadékosabbak, a nyarak pedig szárazabbak lesznek a következő évtizedekben, amikor 2-5 Celsius-fok hőmérsékletemelkedés és villámárvizek is várhatók. Véleménye szerint alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez a csapadékvíz helyben tartásával és tervezett rendszerek kiépítésével.
Az eseményen együttműködési megállapodást írt alá Bíró Tibor dékán és Perlik Tamás Pál, a Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. ügyvezetője. Az összefogás részeként a cég gyakorlati helyszínt kínál a VTK hallgatóinak, hogy a kutatásfejlesztési témákban diploma előtt állókkal dolgozzanak együtt. Emellett a társaság a felsőfokú továbbképzés lehetőségét is megteremti a munkavállalók számára.
A konferencia második részében egyebek mellett a csapadékvíz-gazdálkodás aktualitásairól beszélt Jancsó Béla, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának elnöke. A körkörös gazdasági modell alkalmazásáról a települési vízgazdálkodásban Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója mondta el tapasztalatait. A területi és települési vízgazdálkodás konfliktusairól és a megoldási lehetőségekről Ivaskó Csaba, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője fejtette ki gondolatait.
Az előadások után megtartott pódiumbeszélgetésen a vízügyi szakemberek a körforgásos gazdaság, a kék-zöld infrastruktúra, a fenntartható vízügyi jövő, valamint a klímatudatos vízgazdálkodás témakörében folytattak eszmecserét.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Kristóf-Szabó Lilla