Interaktív és játékos módon ismerhették meg az Országházat és az Országgyűlés munkáját a Víztudományi Kar hallgatói és munkatársai. A december 4-i egész napos programsorozat Andrási Réka és Kustár Dániel, az Országgyűlési Múzeum munkatársainak idegenvezetésével valósult meg.
A hallgatók elsőként a magyar törvényhozás történetét bemutató interaktív kiállítást nézhették meg. A több mint ezer év emlékein végigvezető tárlaton helyet kapott az Aranybulla rekonstrukciója, a reformkori országgyűlések fennmaradt iratai, a kiegyezéshez vezető, de időnként verekedésbe is torkolló parlamenti viták története, az elcsalt kékcédulás választás és egy korabeli szavazókat szállító teherautó is. A kiállítás a rendszerváltás utáni szabad választások idejének bemutatásával zárult.
A kiállítás után az egykori Főrendiház üléstermében egy rövid filmből a résztvevők megtudhatták, hogy hogyan válhat egy törvényjavaslatból az Országgyűlés által megtárgyalt, elfogadott, majd kihirdetett törvény. A filmvetítés után Hatvani Szabolcs, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának munkatársa a parlamenti bizottságok működéséről tartott egy rövid előadást. A résztvevők megtudhatták, hogy a 2010-es választásokat követően megalakult parlament alakította meg a Fenntartható Fejlődés Bizottságát, amely ma egyike a törvényhozó szerv 14 állandó bizottságának. Fő feladata a fenntarthatósági vonatkozású törvényjavaslatok megvitatása és előkészítése. Ez holisztikus szemlélettel számos területet magában foglal a vízügyektől a biológiai sokféleség megőrzésén és a klímavédelmen át a környezetegészségügy allergológiai vonatkozásáig. A bizottság foglalkozik emellett olyan aktuális energiapolitikai ügyekkel is, mint a nyíregyházi akkumulátorgyár létesítése és a Paksi Atomerőmű bővítése. Munkáját segíti a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, amelyben a pártok delegáltjain kívül akadémikusok, gazdasági érdekképviseletek és civil szervezetek küldöttjei is részt vesznek.
Az előadás után egy szimulációs játék következett, hiteles történelmi források alapján elevenítve fel az 1885. évi XXIII., Vízjogról szóló törvénycikk elfogadását tárgyaló plenáris ülést. Az ár- és belvizek kártételének megelőzését és elhárítását szabályozó törvény vitájában elhangzott Tisza Kálmán miniszterelnök, gróf Széchényi Pál földmíves-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Zay Adolf ellenzéki képviselő és további hozzászólók beszéde. Ebből nem csak egy évtizedekig meghatározó vízügyi jogszabály születésének körülményeit ismerhettük meg, hanem a kor vitakultúráját és a dualista országgyűlés működését is. A hallgatók pedig összemérhették szónoki képességeiket az Országgyűlés képviselőinek és tisztségviselőinek korhű szerepében. Az érdekes vitát egy izgalmas kvízjáték követte, ahol a résztvevők négy képzeletbeli parlamenti frakcióba tömörültek, és a frakciófegyelmet betartó szavazatokra (helyes válaszokra) kapott pontokért versengtek. A program az Országház belső kupolacsarnokában őrzött Szent Korona és a koronázási jelvények megtekintésével zárult. A résztvevők itt megtudhattak egy további érdekességet is: a Parlament volt a világ egyik első olyan épülete, ahol már a 19. század végén működött távfűtés és légkondicionálás. A mai kor építészeit is lenyűgözi ez a hűtőrendszer, amely úgy működött, hogy az Országház előtti térbe épített légkutak föld alá vezetett levegője a tér alatti alagútban lehűlt (amit jégtömbökkel is segítettek), majd a képviselők lábánál lévő rácsokon át jutott be az ülésterembe. A programon résztvevő hallgatók egy az Országgyűlési Múzeum által összeállított ajándékcsomag mellett egy-egy az Országgyűlési Könyvtárba szóló olvasójegyet is átvehettek.
Szöveg: Szám Dorottya
Fotó: Andrási Réka, Országgyűlési Múzeum”