A Duna Európa szívében elhelyezkedő, több ökorégión is átfolyó, 817 000 négyzetkilométeres vízgyűjtőjén keresztül 19 országot magába foglaló folyam. Hazánk legfontosabb ivóvízbázisa, ugyanakkor az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő kontinuum, közlekedési és inváziós folyosó, amely ezért sok száz kilométerről érkező szennyezők hatásának van kitéve. Az 1980-as évekre vízminőségével komoly problémák voltak, a kommunális, mezőgazdasági és ipari szennyezésekből fakadóan. A folyó kiemelt fontosságú a vízenergia-termelés, a hajózás, a mezőgazdaság, a rekreáció és a természeti környezet szempontjából is.
A Duna védelmére és fenntartható használatára irányulóan 1994-ben Duna Védelmi Egyezményt ( DRPC ) írt alá 11 Duna-menti állam, amit 1998-ban ratifikáltak. Az egyezmény fő célja annak biztosítása, hogy a Duna vízgyűjtőjén belül a felszíni és felszín alatti vizeket fenntartóés igazságos módon kezeljék és használják fel. A Dunavédelmi Egyezmény végrehajtására létrejött Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságban (ICPDR) nemzeti küldöttek, a legmagasabb miniszteri szintek képviselői, műszaki szakértők, valamint a civil társadalom és a tudományos közösség tagjai működnek együtt a fenti célok elérése érdekében. 2000-ben az ICPDR szerződő felei az ICPDR-t jelölték ki az EU Víz Keretirányelv (VKI) határokon átnyúló vonatkozásai végrehajtásának platformjaként is. Az ICPDR irányításával 2001 óta 6 évente közös dunai felméréseket (JDS - Joint Danube Survey) szerveznek, melyek segítik a Duna-menti kormányokat a Duna-védelmi Egyezmény végrehajtásában, valamint az EU VKI követelményeinek teljesítésében. A JDS fő célja, hogy megbízható és összehasonlítható információkat állítson elő a Duna teljes hosszában, beleértve a fő mellékfolyóit is, a vízminőség gondosan kiválasztott elemeiről. A JDS megállapításai lehetővé teszik a kormányok számára, hogy döntsenek a környezetvédelmi intézkedésekről. Ezen túlmenően a JDS foglalkozik többek között invazív idegen fajok; új típusú szennyezőanyagok vizsgálatával is. A következő JDS expedíció 2025-ben lesz, így már idén felerősödnek az expedíciót előkészítő folyamatok. A munka törzscsoportokban zajlik, azon belül pedig munkacsoportok vannak. A Víztudományi Kar három munkatársa is tagja a biológiai törzscsoportnak, melyet 10 munkacsoport alkot. Ezeknek szintén van vezetője és helyettesei. A Vízellátási és Csatornázási Tanszékről Dr. Knisz Judit tudományos főmunkatárs, a környezeti DNS, Prof. Ács Éva kutatóprofesszor és Dr. Trábert Zsuzsa projekt szakmai főreferens pedig a fitobentosz munkacsoportban töltenek be vezetőhelyettesi szerepet. A munkacsoport vezetők és helyetteseik feladata irányítani a munkacsoportot és az adott élőlénycsoporttal kapcsolatos feladatokat (mely a protokollok elkészítésén túlmenően kiterjed a mintavételektől a minták feldolgozásán át egészen az eredmények kiértékelésének irányítására és a jelentések elkészítésére). A törzscsoportokban a munkacsoportok vezetői rendszeres munkaértekezletek útján tartják a kapcsolatot, a munkacsoportokon belül pedig elektronikus úton zajlik a kommunikáció. A JDS-ben vállalt feladataink közé tartozik ezen túlmenően az expedíció során begyűjtésre kerülő összes fitobentosz minta környezeti DNS alapú vizsgálata, valamint a magyarországi szakaszról begyűjtésre kerülő fitobentosz minták fénymikroszkópos feldolgozása (kiegészítve pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálattal is).
A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumnak (VVNL) nagy szerepe van abban, hogy el tudtuk vállalni ezeket a feladatokat, mert a VVNL jelentősen hozzájárul a szükséges infrastrukturális és humán erőforrás megteremtéséhez. Mivel a hazai feladatokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) koordinálja, munkánkkal jelentősen tudjuk segíteni az OVF JDS-szel kapcsolatos tevékenyégét.
Szöveg: Ács Éva
Fotó: Vadkerti Edit