A különféle emberi hatásoknak kitett hullámtereken a biológiai sokféleség fenntartásához bizonyos gyakoriságú és mértékű áradásokra van szükség, melyek mértékét és időtartamát az ártereken megfigyelhető folyamatos hordaléklerakódás nagyban csökkenti, hiszen növeli a magasságkülönbségeket a folyók főmedre és az elöntött terület között. Ez a folyamat hosszabb távon nemcsak az elöntések ritkábbá válásában, hanem a hullámterek oldalirányú összeköttetésének csökkenésével súlyos ökológiai hatásokban is megnyilvánul, ezért e változásokat vizsgálni és előrejelezni is szükséges, melyhez a számítógépes modellezés mellett is szükség van kalibráló, összehasonlító terepi mérésekre és mintavételekre.
Ennek értelmében a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Labor (RRF-2.3.1-21-2022-00008) projekt keretében március elején a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Kar (VTK) három tanszékének oktatói a KÖTIVIZIG szervezésében az OVF részvételével a Tisza középső szakaszán három szelvényben, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársaival a Duna mentén a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységében vettek részt helyszíni hordaléklerakódás-vizsgálatokban.
A Dunán és a Tiszán a hullámtéri terepfelszínből, valamint a Tiszán a mederanyagból vett mintákat a VTK hordalékvizsgáló-, talajmechanikai- és kémiai laboratóriumaiban vizsgáljuk a szemcseméret-eloszlás, a szervesanyag- és a nehézfém-tartalom meghatározása céljából, eredményeinket szakdolgozatban, doktori disszertációban és szakcikkekben tervezzük közkinccsé tenni.
Szöveg és fotók: Dr. Tamás Enikő Anna és Kutassy Emese (NKE VTK), Verbőczyné Füstös Vivien (BME)