NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
VÍZTUDOMÁNYI KAR

Mi mindennel néz szembe a vízépítő mérnök?

Magyarország vízkészleteiről, valamint a mérnöki kihívásokról kaphattak képet az érdeklődők a Zsuffa István Szakkollégium programján március 13-án, a Víztudományi Karon. Lábdy Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató helyettese elsőként a vízügyi ágazat szervezeti felépítésébe nyújtott rövid betekintést.

A műszaki főigazgató-helyettes beszélt Magyarország vízkészleteiről, kitérve a hazai eredetű készletre, a felszíni lefolyásra, a felszín alatti utánpótlásra, valamint ezek felhasználási arányára. Elmondta, hogy a felszíni vízkészletek egyenlőtlenül oszlanak el, ezt a térbeli egyenlőtlenséget a vízpótló rendszerek mérsékelik.

Szó esett a Nyírség és Debrecen vízpótlását célzó fejlesztésekről, a Duna-Tisza közi Homokhátság vízellátását javító projekt elemekről – ide sorolva a Kígyós rendszer, a déli régió, és a Közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlását.

A szakmai programon elhangzott, hogy változik az árvizek és a belvizek gyakorisága, tartóssága és mértéke, illetve a villámárvizek előfordulása és súlyossága is növekszik.

Az előadó további vízgazdálkodási nehézségeket is említett, különös tekintettel a Balaton és a Velencei-tó vízkészletét érintő változásokra, kitérve a vízkészlet pótlás lehetőségeire.

A vízépítésben elvárt képességekről Lábdy Jenő úgy fogalmazott: a mérnököknek szükségük van műszaki, gazdasági, informatikai és jogi ismeretekre, jártasnak kell lenniük a vízkémiában, a vízbiológiában és a projektszervezésben – részletezte a szakember.

Az előadás végén a főigazgató-helyettes felhívta a hallgatók figyelmét a természetalapú megoldások tervezésében történő elmélyülésre.

A szakmai program az „NTP-SZKOLL-23-0047 számú a Szakkollégiumok tehetséggondozó programjainak támogatása” című pályázat támogatásával valósult meg.