A klímaváltozás és az elterjedt tévhitek témájában tartottak előadást a Víztudományi Kar (VTK) docensei, Hetesi Zsolt és Németh Zsolt a Zsuffa István Szakkollégium szervezésében március 12-én a VTK Hallgatói Terében.
Bevezetőként az átlaghőmérséklet növekedését eredményező ember által okozott üvegházhatású gázokról beszéltek az előadók. Minél több szén-dioxid, metán és nitrogén-dioxid van a légkörben, az növeli az itt maradó energiát, ezzel együtt növekszik a légkör hőmérséklete, amely átadja a hőt a földfelszínnek és az óceánoknak – részletezte Hetesi Zsolt.
Németh Zsolt az üvegházhatás extrém példájaként a jelentős sugárzásnak kitett Vénusz bolygóról beszélt. A bolygó légkörét nem tudja elhagyni az infravörös sugárzás azon része, amit a vénuszi légkör szén-dioxidja elnyel, amely így rendkívül megnöveli a Vénusz felszíni hőmérsékletét – ismertette.
A klímaváltozás tényét, az időjárási anomáliák számának növekedése támasztja alá – hangsúlyozta Németh Zsolt. Hozzátette, Európában a szélsőséges időjárási tényezők, mint például az árvizek, vagy az aszályos időszakok száma a korábbi évszázadhoz képest a két és félszeresére nőtt. Hazánkban a hosszú aszályos periódusok fordulnak elő szignifikánsan többször, illetve a szélsőséges csapadék-események száma is jelentősen nőtt.
Németh Zsolt megemlítette a metán-hidrát problematikáját, amely a metánnak a vízzel alkotott szilárd halmazállapotú vegyülete. Ez ugyan a légköri nyomás többszörösén és fagypont alatti hőmérsékleteken stabil, azonban óvatos becslések szerint is hatalmas készletek – az eddig feltárt fosszilis energiahordozók mennyiségénél akár tízszer, százszor több – találhatók belőle befagyva a kontinentális talapzatban, valamint a permafroszt talajokban.
A sarkvidékek gyors melegedésével ez a vegyület termodinamikailag instabillá válik és a metán gáz formájában kiszabadul a légkörbe, ami óriási probléma, hiszen a metán száz évre számolt üvegházhatása mintegy 33-szorosa a szén-dioxidénak – fejtette ki a szakember.
Az előadók bemutatták a metán-hidrát fázisdiagramját, és a probléma fontosságának szemléltetésére egy alaszkai mérőállomáson az utóbbi három évtized során mért légköri metán-koncentráció-görbét, amelyen világosan látszik a majd kétszeres emelkedés.
A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy nagyon komolyan kell venni a metán-hidrát problémáját, mert vissza nem fordítható, önmagát erősítő láncreakciót indíthat el, mindössze pár évtized alatt lakhatatlanná téve a Föld jelentős részét.
A szakmai program az „NTP-SZKOLL-23-0047 számú a Szakkollégiumok tehetséggondozó programjainak támogatása” című pályázat támogatásával valósult meg.