Magyarország a 2024 második félévében betöltendő soros uniós elnökség részeként célul tűzte ki az árvízi kapacitások erősítését, ezért hazai és nemzetközi szakemberek bevonásával workshopot tartanak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) június 9-én és 10-én. Az Árvízi biztonság Európában című rendezvény előadói egyebek mellett az uniós integrált árvízvédelemről, a védekezés helyi sajátosságairól és az elmúlt évek tapasztalatairól fejtik ki gondolataikat.
Összesen 32 állam – köztük Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Moldova, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Törökország, Ukrajna – képviselője érkezett az NKE-n megtartott, kétnapos árvízvédelmi workshopra, amelynek résztvevőit Bíró Tibor, az esemény levezető elnöke, a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Tudományos Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte, kiemelve Albánia jelenlétét, amely szerinte még inkább rávilágít a téma fontosságára. Az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője kifejtette: az árvizek egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európa-szerte, a probléma súlyosságát pedig csak tovább növeli, hogy az árvizek valószínűségét és gyakoriságát már nem lehet kikövetkeztetni.
Bíró Tibor megnyitóbeszédében egyedülálló lehetőségnek nevezte a workshopot, ahol a szakemberek megoszthatják egymással innovációs ötleteiket és kitérhetnek a védekezési lehetőségek sajátosságaira. Úgy fogalmazott: a változatos nézőpontok felbecsülhetetlen értéket képviselnek, mert helyi és regionális szinten is fokozzák az ellenállóképességet.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024-ben hazánk látja el, és az elnökségi trió előző tagjához, Belgiumhoz hasonlóan a védelem, a megerősítés és a felkészülés hármas egységét alkalmazza Magyarország is a katasztrófavédelemben – emlékeztetett Erdélyi Krisztián tű. vezérőrnagy. A Belügyminisztérium (BM) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (OKF) műveleti főigazgató-helyettese beszélt arról, hogy hazánk célkitűzései között szerepel az ökológiai szempontok figyelembevételével egyebek mellett az árvízvédelmi képességek továbbfejlesztése, a mentési képességek erősítése, a katasztrófakockázat-kezelési és a meteorológiai előrejelzési rendszerek innovatív fejlesztése, az árvizekkel szemben ellenállóbb társadalom kialakítása, a mesterséges intelligencia használatának vizsgálata, valamint az álhírek kiszűrése.
Ennek a holisztikus megközelítésnek a mindennapi gyakorlatba való átültetésével biztosítható az uniós állampolgárok magasabb szintű biztonsága, az életminőségük javítása, az anyagi javak, a kulturális örökség védelme és a versenyképesség növelése – fogalmazott Erdélyi Krisztián. Kiemelte: a kétnapos workshop alkalmat ad arra, hogy a szakemberek a jó gyakorlatok bemutatásával ajánlásokat fogalmazzanak meg, amelyekkel hozzájárulhatnak a magasabb szintű európai védelemhez és biztonsághoz.
A BM OKF műveleti főigazgató-helyettese hangsúlyozta: a fenntarthatóság elveit szem előtt tartva kell megtervezni és megvalósítani a jövőbeli árvízvédelmi intézkedéseket. Hozzátette: a természetes vízfolyások és vizes élőhelyek megóvása, illetve a zöld infrastruktúrák alkalmazása hosszú távon is hozzájárulhat a biztonság növeléséhez. Kitért arra is, hogy az elmúlt évek gyakori árvizei tovább erősítették azt az elméletet, hogy az éghajlatváltozással is szembe kell nézni az európai közösségek és a természeti értékek védelmében.
Az árvízi védekezés a technikai, a logisztikai és a gazdasági kihívások mellett társadalmi kérdéseket is felvet, ezért a modern technológiai megoldások integrálása kulcsfontosságú, mert azok lehetőséget adnak a gyorsabb reagálásra, ezzel növelve a védelem hatékonyságát – jelentette ki Erdélyi Krisztián, rámutatva: elengedhetetlen a lakosság megfelelő tájékoztatása és felkészítése is. Az árvízi védekezés innovatív folyamat, amely állandó együttműködést követel meg – szögezte le.
A plenáris ülésen a magyar és külföldi előadók az Európai Unión belüli integrált árvízkezelésről, az egyes országok védekezési sajátosságairól, az elmúlt évek tapasztalatairól, valamint a helyszíni beavatkozás koordinációjáról fejtik ki gondolataikat. A szekcióüléseken a külföldi szakemberek mellett részt vesznek mások mellett a Hungaromet Zrt., az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság munkatársai is.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes