A vízpolitika – hasonlatosan más közpolitikákhoz – jelentős változásokon megy keresztül. A klímaváltozás, az élővilágot fenyegető veszélyek, a világgazdasági átrendeződés, a növekedés korlátai új megközelítéseken alapuló válaszokat igényelnek. E szakpolitikai kihívások tetten érhetők a vizekkel kapcsolatos jogi és stratégiai keretek átalakítása során is, hiszen a szélsőséges áradásokhoz, a tartós vízhiányhoz, a növekvő vízigényekhez és az elszennyezett vízbázisokhoz világszerte fokozódó kockázatok és konfliktusok köthetők. A Víztudományi Kar Víz- és Környezetpolitikai Tanszéke elkötelezett amellett, hogy a fenti problémákra releváns választ adjon, kutatóitól három publikáció jelent meg a vízpolitika témakörében.
Bogárdi János szerzőtársaival, Mizsei Zoltánnal és Tóth Gergellyel a Tájkép – hangkép – víztáj: egy regionális integrált víz-és tájgazdálkodás inter- és transzdiszciplináris keretének koncepciója című cikkben arra helyezi a hangsúlyt, hogy a valóban integrált vízgazdálkodást transzdiszciplináris kontextusba szükséges ágyazni. A táj- és vízkészlet-gazdálkodás kulcsfontosságú integrációja mellett a helyi igények megfogalmazását, a kulturális értékek és társadalmi preferenciák kifejezését és védelmét nemcsak meghallani, de megérteni is kell.
Pálvölgyi Tamás és szerzőtársa Kovács Lajos Az integrált klímaváltozás- és vízpolitika perspektívái Magyarországon című publikációjának célja, hogy felvázolja a víz által kiváltott és közvetített éghajlati hatásokat, valamint az ezeket súlyosbító társadalmi-gazdasági tényezőket, továbbá, hogy közös és integrált szakpolitikai keretet biztosítson a klímaalkalmazkodáshoz és a vízgazdálkodáshoz. A cikk bemutatja az integrált klímaváltozás-vízpolitika megvalósításához szükséges horizontális intézkedéseket is.
Fülöp Sándor A víz- és környezetjog rendszer viselkedése című közleménye arra a kérdésre keres választ, hogy rendszerelemzéssel képesek lehetünk-e a jog lényegének jobb megértésére, sőt hatékonyabb jogszabályokat tudunk-e alkotni és eredményesebben alkalmazhatjuk azokat. A cikk két esettanulmányon keresztül vizsgálja a szabályozások fejlődését, alakulásuk hajtóerőit, rendszerszintű összefüggéseit, továbbá feltárja, hogy ezekből a jog, mint rugalmas rendszer hogyan képes megőrizni az integritását.
A publikációk a Hungarian Journal of Hydrology szaklapban, angol nyelven jelentek meg.
A cikkek – tudományos újdonságuk mellett – alkalmazhatók az oktatásban is, különösen hasznosak lehetnek a nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia mesterképzésen a holisztikus szemléletmód és az integrált, stratégia megközelítés elmélyítésében.