Logo
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
VÍZTUDOMÁNYI KAR

Indiai egyetemi vezető tett látogatást a Víztudományi Karon

Gagan Deep Sharma, az indiai Guru Gobind Singh Indraprastha Egyetem professzora látogatott szeptember 16-án Bajára, a Víztudományi Karra. Az indiai kutató (aki az egyetem Management Studies Iskolájának egyik vezetője) több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik az egyetemi oktatás, a tudományos kutatás és az ipar világában. Kutatási és oktatási tevékenysége a fenntartható fejlődés, az energiagazdaságtan, a zöld pénzügyek, és az evolúciós közgazdaságtan területére összpontosít. Munkásságában kiemelt figyelmet fordít a fenntartható gazdasági modellek, az energiapolitikai kihívások és az innovatív pénzügyi megoldások összefüggéseinek feltárására. 

A szakember az NKE Nemzetközi Főigazgatóságának szervezésében érkezett a bajai campusra.

Sharma professzor először a Dékáni Hivatalban tett látogatást, ahol Pálvölgyi Tamás nemzetközi és stratégiai dékánhelyettes mutatta be a Víztudományi Kart. Ezt követően a vendégprofesszor campusbejáráson vett részt, melynek keretében szemügyre vehette a Hidraulika Labor, majd a Víztechnológiai Oktatóbázis korszerű eszközparkját.

A szakember „Kultúra- és örökségkutatás: Mit? Miért? és Hogyan?” címmel tartott előadást a Víztudományi Kar munkatársainak és hallgatóinak. Sharma professzor az előadásban olyan Indiára jellemző erősségeket mutatott be, mint az elődöktől örökölt kitartás, a változó klímához való alkalmazkodás, és a szorgalom. Fontos sajátosságuk még a „szelíd” kommunikáció és a vendégszeretet, amelyek hozzájárulnak a közösségi kapcsolatokhoz és a turizmus fejlődéséhez. A szakember beszélt arról is, hogy komoly kihívásokkal kell szembenézniük: a szélsőséges időjárás, a határhoz kötődő problémák, a nyelvi akadályok és a klímaváltozás mind próbára teszik képességeiket.

A prezentációban még szó esett többek között a keleti és nyugati világ életfelfogásában lévő ellentétekről, a Globális Dél országaiban rejlő gazdasági, társadalmi, és kulturális lehetőségekről. Napirendre kerültek még a kultúra- és örökségkutatás olyan módszerei, mint például az adatgyűjtés, archívum tanulmányozása vagy terepmunka. Végül a kutatómunkát nehezítő tényezőket ismertette a professzor.

Sharma professzor látogatása képzési együttműködéseket alapozott meg, többek között az integrált vízgazdálkodás és a menedzsment oktatás metszéspontjában, továbbá a klímadaptációval kapcsolatos posztgraduális közös képzések terén.