A „Strengthening Regional Water Cooperation through Danube Basin Perspectives and Broader Country Engagement” című UNESCO Intergovernmental Hydrological Programme (IHP – Kormányközi Hidrológiai Program) regionális konzultációt december 10-én Bécsben, a BOKU River Lab helyszínén rendezték meg. A magas szintű szakmai eseményt Magyarország képviseletében Balatonyi László, az UNESCO IHP Kormányzó Tanácsának Group II alelnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa szervezte meg, Ausztria és az UNESCO Velencei Regionális Irodájának támogatásával.
A konzultáció központi célja az volt, hogy megerősítse a hidrológiai tudomány, az oktatás és a gyakorlati vízgazdálkodás közötti kapcsolatokat, valamint új lendületet adjon a Duna-medencére fókuszáló regionális együttműködésnek (Danube IHP) az IHP kilencedik fázisának (IHP-IX) keretében.
Az esemény egyik kiemelt szakmai pillére Szöllősi-Nagy András professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem UNESCO Chair on Water Conflict tanszék vezetője által tartott előadás volt. A világszerte elismert víztudományi szaktekintély „Bridging vision and action” címmel mutatta be az UNESCO Chairs és a Category II Központok (CAT II Centres) stratégiai szerepét az IHP-IX céljainak megvalósításában.
Előadásában Szöllősi-Nagy András rámutatott: a klímaváltozás hatásainak több mint 80%-a a vízen keresztül jelentkezik, ezért a jövő vízgazdálkodásának kulcsa a reziliens rendszerek kiépítése, a nyílt adatokon alapuló döntéshozatal, valamint a valós idejű monitoring és előrejelzés. Kiemelte, hogy a Duna-medence kivételes tudományos hagyományokkal rendelkezik – a Duna-előrejelzési konferenciáktól az UNESCO vízügyi tanszékek hálózatáig –, ezeket azonban a jövőben sokkal integráltabban és digitális eszközökre támaszkodva kell hasznosítani.
A konzultáción mintegy 35 szakértő vett részt 17 országból, köztük nemcsak a Duna-medence államai, hanem tengerentúli partnerek is. Az eseményen az UNESCO, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR), az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR), nemzeti IHP bizottságok, egyetemek és kutatóintézetek képviselői közösen vitatták meg, miként lehet hatékonyabban összekapcsolni a tudományos eredményeket a vízügyi döntéshozatallal.
Balatonyi László megnyitó és összegző hozzászólásaiban hangsúlyozta: bár a Duna térségében számos együttműködési mechanizmus létezik, ezek potenciálja még nem teljes mértékben kihasznált. A jelenlegi költségvetési környezetben különösen fontos a szinergiák erősítése, az uniós projektek eredményeinek jobb hasznosítása, valamint a nemzeti és regionális törekvések összehangolása az IHP-IX soron következő félidős értékelésére (Midterm Review).
Magyar hozzájárulás a globális víztudományhoz
A rendezvény egyben illeszkedett az UNESCO víztudományi jubileumi évéhez is: 2025-ben ünnepelte az IHP fennállásának 50., az UNESCO Water Sciences pedig 60. évfordulóját. Ebben a nemzetközi kontextusban különösen jól láthatóvá vált a magyar víztudomány és vízdiplomácia szerepe, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem UNESCO tanszéke és Szöllősi-Nagy András professzor évtizedes nemzetközi munkája is fémjelez.
A bécsi konzultáció megerősítette: a Duna-medence nem csupán földrajzi értelemben közös tér, hanem olyan tudományos és szakpolitikai laboratórium, ahol a jövő vízgazdálkodási megoldásai – a reziliencia, az adatvezérelt döntéshozatal és az együttműködés új formái – már ma formálódnak.