A mérnöki munka nem csupán diploma, hanem felelősség kérdése is – erről kaptak átfogó képet a résztvevők a Zsuffa István Szakkollégium március 24-i eseményén Baján, a Víztudományi Karon. Az est vendégelőadója Abonyi Csaba, a Bács-Kiskun Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke volt.
Az előadás első felében a szakember a magyar mérnöktársadalom önszerveződésének történeti ívét vázolta fel. A hallgatók megtudhatták, hogy a gyökerek egészen az 1878-as első mérnöki taggyűlésig nyúlnak vissza, majd az 1923. évi XVII. törvénycikk fektette le a Budapesti Mérnöki Kamara jogi alapjait, amely egy évvel később több mint háromezer alapító taggal kezdte meg működését. A modern, ma is ismert kamarai struktúra az 1996-os, a tervező- és szakértő mérnökökről szóló törvénnyel szilárdult meg, létrehozva a 19 területi kamarából álló országos hálózatot.
Abonyi Csaba hangsúlyozta, hogy a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) egy rendkívül szerteágazó szakmai szervezet, amely 21 szakmai tagozatot foglal magában az akusztikától a gépészeten át egészen a vízgazdálkodási- és vízépítési területig. A kamara nemcsak jogi keretet ad a munkához, hanem tudásközpontként is funkcionál: saját műszaki könyvtárral, szakmai kiadványokkal és nívós díjakkal támogatja a mérnöki kiválóságot.
Az előadás központi témája a szakmagyakorlás jogi környezetének változása volt, különös tekintettel a 2023. évi C. törvényre (a magyar építészetről). Az elnök kiemelte: a törvény 24. §-a értelmében bizonyos tevékenységek – például az építészeti-műszaki tervezés, a műszaki ellenőrzés vagy az energetikai tanúsítás – végzéséhez a kötelező kamarai tagság elengedhetetlen feltétel.
"A diploma megszerzése az első lépés, de a valódi szakmagyakorláshoz jogosultságra van szükség, amelynek alapja a kamarai tagság és a folyamatos szakmai fejlődés" – mutatott rá az előadó.
A hallgatók részletes tájékoztatást kaptak a jogosultság megszerzésének folyamatáról, amely több pilléren nyugvó rendszer:
- Kamarai tagság: A mérnöknek a lakóhelye szerint illetékes területi kamarába kell jelentkeznie.
- Szakmai gyakorlat: A jogosultsághoz igazolt szakmai gyakorlat szükséges, amelyet egy már jogosultsággal rendelkező kollégának kell tanúsítania, akár tervenkénti bontásban.
- Jogosultsági vizsga: A folyamat része egy kétlépcsős vizsga, amely egy általános jogi és egy speciális szakterületi részből áll.
- Felelősségbiztosítás: A szakmagyakorlás megkezdésének alapvető feltétele a megfelelő felelősségbiztosítás megléte.
Zárásként az elnök felhívta a figyelmet a 266/2013 (VII. 11.) Korm. rendelet jelentőségére, amely részletesen szabályozza a szakmagyakorlást, valamint a kötelező továbbképzések rendszerére. A mérnöki hivatás ugyanis élethosszig tartó tanulást igényel: a szakembereknek ötévente jogi és évente szakmai továbbképzéseken kell részt venniük, hogy naprakészen tartsák tudásukat a gyorsan változó szabályozási és technológiai környezetben.
Szöveg és fotók: Zsuffa István Szakkollégium