Svjetlana Lolić egyetemi tanár, a Banja Luka-i Egyetem Természettudományi és Matematikai Kar Mikrobiológiai Tanszékének vezetője április 21-én, a Ludovika Scholars Program (LSP) keretében látogatott Bajára, a Víztudományi Karra.
A mikrobiológus előadást tartott a klímaváltozás Bosznia-Hercegovina vízkészleteire gyakorolt hatásairól.
A szakember bevezetőjében röviden ismertette Banja Luka város adottságait, majd a klímaváltozás és a vízkészletek közötti kritikus összefüggéseket mutatta be.
A víz létfontosságú erőforrás, bolygónk éltető eleme, mely alapvetően meghatározza a gazdaságot, a mezőgazdaságot, az ipart, az energetikát és az egészségügyet – hangsúlyozta az előadó. A klímaváltozás okozta zavarok a vízkészletekben globálisan évente több milliárd eurós veszteséget okoznak, ezért morális kötelezettségünk a megfelelő minőségű víz megőrzése a jövő generációk számára – hívta fel a figyelmet a mikrobiológus.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) adatai alapján, a globális felmelegedés a korábban vártnál intenzívebb változásokat idéz elő a hidrológiai ciklusokban. A 2001–2020 közötti időszakban a globális átlaghőmérséklet 0,99 °C-kal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest. Kiemelendő, hogy minden 1 °C-nyi melegedés körülbelül 7%-kal növeli a légkör vízgőztartó képességét, ami szélsőségesebb csapadékeloszlást eredményez – ismertette a szakember.
Az előadó a továbbiakban felidézte a 2014-ben Bosznia-Hercegovinában bekövetkezett árvizek katasztrofális következményeit, melyek több emberéletet is követeltek, valamint beszámolt a folyóik vízhozamában tapasztalt regionális változásokról is.
Svjetlana Lolic zárógondolataiban rámutatott, hogy a szélsőséges időjárási események már nem véletlenszerűek, hanem az új éghajlati valóság részét képezik. Elengedhetetlen az olyan adaptív irányítási rendszerek kidolgozása, amelyek felkészülnek a váratlan helyzetekre, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a 2014-eshez hasonló tragédiák – állapította meg az előadó.
A Ludovika Campuson tett látogatása során az LSP ösztöndíjas szakember Monitoring Surface Water Quality in a Changing Climate: From Parameters to Practice” című előadásában a felszíni vízminőség-monitoring növekvő jelentőségét hangsúlyozta a klímaadaptáció szempontjából. Konkrét példákon keresztül mutatta be a helyi vízgazdálkodási kihívásokat és a felmerülő kockázatokat, valamint kiemelte az adatvezérelt és gazdasági szempontokat is figyelembe vevő döntéshozatal szerepét a hatékony szakpolitikai válaszok kialakításában. Hangsúlyozta továbbá az olyan adaptív menedzsmentrendszerek szükségességét, amelyek képesek „a váratlanra is felkészülni”, valamint a magas kockázatú térségek azonosításának fontosságát annak érdekében, hogy az immár „új valóságként” megjelenő klímaszélsőségek ne érjék felkészületlenül az országot.
Svjetlana Lolic megtekintette az egyetemi campust, valamint a laboratóriumi infrastruktúrát, továbbá egyeztetett a Víz- és Környezettudományi Tanszék munkatársaival a jövőbeli intézményi együttműködési lehetőségekről.
Az eseményen előadást tartott Pálvölgyi Tamás, a Víztudományi Kar stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese is. „Water and Climate Change: Rhetorics or Reality?” című előadásában a globális trendeket és a klímaváltozás, valamint a vízrendszerek közötti összetett összefüggéseket elemezte. Aktuális kutatási eredményekre támaszkodva hangsúlyozta, hogy sürgető szükség van a „steady-state” szemlélet meghaladására és a bolygó korlátainak felismerésére. Gondolatébresztő kérdéseivel – amelyek a felelősség, az intézmények szerepe és a fenntartható életmód témáit érintették – élénk szakmai párbeszédet indított el a résztvevők között.
Az esemény nemcsak hozzájárult a vízügyi és klímaváltozási kérdésekről szóló tudományos diskurzushoz, hanem tovább erősítette a Ludovika Scholars Program küldetését is: a nemzetközi tudáscsere, az interdiszciplináris párbeszéd és a hosszú távú együttműködések előmozdítását a közös környezeti kihívások kezelése érdekében.