A 2025 tavaszán bekövetkezett parajdi sóbánya-katasztrófa következményeiről és tanulságairól tartott szakmai előadást Máthé István környezet mikrobiológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi docense április 22-én, a Víztudományi Karon. A szakember az ERASMUS+ Program keretében látogatott a Víztudományi Karra.
Máthé István tavaly már járt a bajai campuson, akkor a Medve-tóról tartott előadást.
A szakember mostani előadásában elmondta, hogy éppen a parajdi sóbánya közelében, a Medve-tónál végzett méréseket, a 2025 májusában bekövetkezett katasztrófa idején, egész pontosan akkor, amikor az első nagy sósvíz áttörés történt, ezzel fokozatosan elpusztítva a Kis-Küküllő folyó élővilágát. Így nyílt lehetősége vizsgálni a sóbánya katasztrófa következményeit. A tragikus esemény körülményeiről is beszélt a szakember, mint mondta a korábban meglévő problémákat felerősítették a májusi esőzések, míg a hónap végén a Korond-patak átszakította a védvonalat, majd elárasztotta a sóbánya aktív bányászati és turisztikai részeit.
Gyakorlatilag a folyó teljes élővilága elpusztult a megemelkedett sótartalom (80 g/l) miatt. Mintegy negyvenezer ember maradt vezetékes víz nélkül. A jelentős kloridion tartalom nem tette lehetővé a hagyományos tisztítást. A térség lakossága hónapokon keresztül tartályokból jutott édesvízhez – ismertette az előadó.
Máthé István beszélt arról is, hogy jelenleg úgynevezett reverz ozmózisos víztisztító rendszerrel állítanak elő édesvizet a sósvízből. a katasztrófában érintett településeken, azonban ez a módszer nagyon költséges, így hosszú távon nem fenntartható. Ehhez kapcsolódva a Bözödi-tó vizének levezetését és a Maros folyóból történő átvezetést említette lehetséges megoldásként az édesvíz biztosítására.