A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak a világon elsőként sikerült mesterséges körülmények között szaporítani és visszatelepíteni a fokozottan védett dunai ingolát (Eudontomyzon mariae), amely a ma is élő legősibb gerinces állatcsoportok egyikének képviselője. A nemzetközi szinten is úttörő természetvédelmi programban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai is részt vesznek Ács Éva kutatóprofesszor vezetésével. Az NKE Víztudományi Kara pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálatokkal járulnak hozzá a kutatáshoz. A nagyfelbontású felvételek lehetővé teszik az ingola ivarsejtjeinek és ikraburkainak részletes vizsgálatát. A kutatók akár száz nanométeres léptékben is tanulmányozhatják az ivarsejtek felszíni szerkezetét. Az így nyert felvételek olyan részletek feltárását teszik lehetővé, amelyek hagyományos mikroszkópos módszerekkel nem vizsgálhatók.
Az ingolák szaporodásbiológiája több szempontból eltér a csontoshalaknál ismert folyamatoktól: ikrájuk nem rendelkezik mikropilével, vagyis azzal az apró nyílással, amely a legtöbb halfaj esetében a spermium bejutását biztosítja az ikrába, ezért a megtermékenyülés speciális mechanizmusokon alapul. A SEM-vizsgálatok segítségével feltárhatók az ikraburok felszíni szerkezeti sajátosságai, valamint az ingolaspermiumok finom morfológiai bélyegei. Különösen fontos az akroszóma vizsgálata, amely a spermium fejének csúcsán található speciális képlet, és kulcsszerepet játszik az ikraburkon való áthatolásban, valamint a megtermékenyülés folyamatában. Az így nyert eredmények nemcsak a dunai ingola természetvédelmi célú megőrzését segíthetik, hanem egy ősi gerinces csoport evolúciós és funkcionális sajátosságainak jobb megértéséhez is hozzájárulnak.
Kapcsolódó hír: A MATE kutatóinak történelmi sikere: először szaporítottak dunai ingolát a világon.