Az 1956-ban alapított Nemzetközi Duna-kutató Egyesület (International Association for Danube Research – IAD) több mint hat évtizede támogatja a Duna vízgyűjtőjével kapcsolatos tudományos kutatásokat és a nemzetközi szakmai együttműködést. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara szervezte meg a 46. IAD konferenciát 2026. augusztus 10. és 13. között Baján. Az idei konferencia fontos esemény volt az IAD számára, ugyanis a szervezet megalakulásának 70. évfordulóját ünnepelték.
A megnyitón Pálvölgyi Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese, Bernd Cyffka, az IAD elnöke és Keve Gábor tanszékvezető egyetemi docens köszöntötte a résztvevőket.
Az esemény kiemelt vendége volt Charles J. Vörösmarty hidrológus, a CUNY Advanced Science Research Center Környezettudományi Kezdeményezésének alapító igazgatója, az NKE tiszteletbeli doktora, aki "Sustainable re-Development: Three Essential Infrastructures for Regional and Global Resiliency” címmel mutatott be angol nyelvű nyílt előadást, melyet a helyszínen személyesen, illetve az online térben is követhettek az érdeklődők. Az előadó a vízbiztonság példáján keresztül ismertette, hogy miként járulhat hozzá a természetalapú, a mérnöki és az intézményi infrastruktúrák összehangolt alkalmazása a 21. század fenntarthatósági kihívásainak kezeléséhez.
Az előadás a következő linken érhető el: https://youtube.com/live/33i5qth1Xlc?feature=share
A konferencia előadásai az emberi tevékenység által előidézett változások; a vízi fajok és élőhelyek megfigyelése;
a védett területek és a biológiai sokféleség megőrzése; a klímaváltozás hatásai, továbbá a folyami és szárazföldi rendszereket összekapcsoló integrált vízgazdálkodás témáköreire tértek ki.
A plenáris előadások átfogó képet adtak a konferencia legfontosabb kérdésfelvetéseiről. A szakemberek többek között azt vizsgálták, hogyan változik a Duna és vízgyűjtője az emberi beavatkozások, a klímaváltozás és a fokozódó vízhiány hatására, illetve milyen lehetőségek kínálkoznak a folyó ökológiai állapotának javítására és ellenálló képességének növelésére. Kiemelt szerepet kap a folyó és ártere közötti kapcsolat, valamint annak felismerése, hogy a Duna jövőjét nem lehet kizárólag a folyómederben zajló folyamatok alapján értelmezni.
A tematikus szekciókban bemutatott kutatások ezt a szemléletet részletesebb vizsgálatokkal egészítették ki. Több előadás foglalkozott a Duna hidromorfológiai változásaival és az emberi beavatkozások ökológiai következményeivel, így a folyószabályozással, a területhasználat változásával, a vízenergia-hasznosítással, a hajózással és a szennyezésekkel. Ezek a hatások együttesen módosítják a folyó fizikai és biológiai folyamatait, az élőhelyek állapotát, valamint az üledék- és tápanyagáramlást.
A program során nyolc plenáris előadást, harminchat szekcióelőadást és tizenhárom posztert mutattak be. A Víztudományi Kar munkatársai közül hárman előadóként is részt vettek a konferencián. Tamás Enikő Anna egyetemi docens Anthropogenic and Climatic Pressures on the Habitats of the Moustached Warbler (Acrocephalus melanopogon) in Central and Southern Europe; Zsuffa István adjunktus Revitalisation of the main channel bed: the final step of ecological revitalisation of the Szigetköz area, és Kovács Ágnes tudományos segédmunkatárs Water Diplomacy in Support of Water Governance címmel mutatott be előadást.
Fontos kutatási terület a vízi fajok és élőhelyek monitorozása is. Az előadások között olyan vizsgálatok szerepelnek, amelyek korszerű monitoringmódszerekkel követik nyomon a vízi ökoszisztémák változásait. A poszterek között például műholdas adatok alkalmazása, a klorofill-a és a lebegőanyag mennyiségének vizsgálata, valamint molekuláris biológiai módszerek – köztük a DNS-alapú fajazonosítás – is megjelennek.
A biodiverzitás és a védett területek megőrzése szintén hangsúlyos témakör. A kutatók a folyóhoz kapcsolódó árterek, vizes élőhelyek és természetvédelmi területek szerepét, az invazív fajok terjedését, valamint az élőhelyek összekapcsoltságának jelentőségét vizsgálják. A konferencia egyik fontos üzenete, hogy a természetvédelmi területek önmagukban nem elegendőek: az ökológiai kapcsolatokat a teljes folyóvízi és szárazföldi rendszerben szükséges megőrizni.
A program egyik meghatározó kérdésköre volt a klímaváltozás hatása a Duna vízrendszerére. A növekvő hőmérséklet, a csapadék változó eloszlása, a gyakoribb szélsőséges vízjárások és az egyre jelentősebb vízhiány olyan kihívások elé állítják a vízgazdálkodást, amelyekre hosszú távú alkalmazkodási stratégiákkal kell válaszolni.
A konferencia előadásai egyre határozottabban mutattak az integrált vízgazdálkodás irányába. A Duna jövőjének biztosítása ugyanis nem választható el a területhasználattól, a mezőgazdaságtól, a természetvédelemtől, a településfejlesztéstől és a klímaadaptációtól. A tudományos eredmények mellett ezért kiemelt jelentőségű a kutatók, a gyakorlati szakemberek és a döntéshozók együttműködése, valamint a határokon átnyúló szakmai tapasztalatcsere.
A konferencia poszterszekciójában számos, a Duna vízrendszerének jelenlegi és jövőbeli állapotához kapcsolódó kutatási eredményt mutattak be. A témák között szerepelt a fitoplankton közösségek változása, a mikroműanyagok és toxikus elemek előfordulása, valamint a műholdas adatok és a gépi tanulás alkalmazása a vízháztartás és a vízminőség vizsgálatában. Kiemelt figyelmet kapott a vízi élővilág és a biodiverzitás megőrzése is: több kutatás foglalkozott a Duna különböző szakaszain élő vízi rovarokkal, a tokfélék – köztük a viza – genetikai állományával, az invazív növényfajok terjedésével, illetve a hidromorfológiai változások élővilágra gyakorolt hatásaival.
A bemutatott munkák jól érzékeltették, hogy a Duna állapotának megértéséhez több tudományterület összehangolt vizsgálatára van szükség. A hagyományos terepi mérések mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a távérzékelési adatok, a digitális térképezés, a molekuláris biológiai módszerek és a matematikai modellezés. A kutatások közös célja, hogy pontosabb képet adjanak a folyó és a hozzá kapcsolódó élőhelyek változásairól, és ezáltal hozzájáruljanak a fenntartható és alkalmazkodó vízgazdálkodási megoldásokhoz.
A konferencia résztvevői egy szakmai kirándulás keretében ellátogattak Bátára, majd kisvasúton utazva fedezhették fel a Gemenci erdőt.
A MEC_SZ 156628 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Tudományos Mecenatúra Pályázat MEC_SZ_26 pályázati program finanszírozásában valósult meg.