Kutatási terv és célrendszer

Hazánk egynegyede mentesített ártéren terül el, fajlagos töltéshosszunk kimagaslóan nagy Európában. A folyóink szabályozása ugyanakkor együtt járt az árvízszintek emelkedésével és a kisvízszintek süllyedésével. Az elkövetkező 40-50 évben nincs reális esélye annak, hogy árvízvédelmi rendszereink kiépítettsége megfeleljen a mindenkori mértékadó szinteknek. A töltések további emelése nemcsak finanszírozhatatlan, de társadalmi elfogadottsága is erősen kérdőjeles, valamint az alvízi országokra is kedvezőtlenül hatna. Jelentősebb volumenű töltésáthelyezésnek és tározóépítésnek sincs realitása.
A legutóbbi nagy árvizeink megmutatták, hogy nem a vízhozamok, hanem a vízállás értékek emelkedtek rekord szintekre, azaz a hullámterek vízszállítóképessége csökkent le, elsősorban a nagyvízi mederérdességek növekedése miatt. A visszaszorult gazdálkodás, a klímaváltozás okozta tartós kisvizek, valamint a medersüllyedések miatt a hullámterek jellege erősen megváltozott az elmúlt 30 évben.
A klímaváltozás prognosztizált és részben már kimutatható hatása, hogy a kisvízszintek tartóssága nő, vagyis az egyre rövidebb árvizek között az egyre hosszabban tartó alacsony vízállások következtében a hullámterek vízborítása mind felületében, mind tartósságában csökken. Ezek a folyamatok az ésszerű vízgazdálkodást lehetetlenítik el, de ezzel párhuzamosan sérül természeti értékeink fenntartása is.
Az elkövetkezendő évtizedek árvízi biztonsága a hullámterek tervszerű kezelésével (árvízi szabályozás, kisvízi szabályozás, üledékszabályozás, lefolyási sávok szabályozása) biztosítható a legolcsóbban úgy, hogy a hullámterek gazdasági és ökológiai értékét is növeljük egyben. Ez szükségessé teszi az új vízgazdálkodási és ökológiai megoldásoknak kutatási eredményeken alapuló feltárását, amelyek ökológiai folyosóként is működő hullámtereinket a vízgazdálkodási feladatok teljesítése szempontjából is hasznossá és értékessé teszik.

A fentiek tükrében a kutatóműhely működésének céljai:

I.  A hullámterek vízszállítóképességének növekedését eredményező beavatkozások megalapozása és előkészítése úgy, hogy az az ökoszisztéma szolgáltatásokat is növelje.

II. Az integrált vízgazdálkodás szemléletének erősítése a hazai vízgazdálkodási kutatások területén a műszaki hidrológiai, az ökológiai, az ipari, az energetikai, a mezőgazdasági, az erdő- és vadgazdálkodási, a közlekedési és a rekreációs szempontok érvényesítésén keresztül.

III. A hazai vízfolyásszakaszok objektív összehasonlíthatóságát biztosító mérőszámrendszer felállítása.

IV. A Víz Keretirányelv jövőbeni minősítési rendszerének hazai bevezetését lehetővé tevő kutatások, vizsgálatok elvégzése.

V. Kiemelt vízügyi beavatkozások tudományos előkészítése, a beavatkozások hatásainak elemzése és a következmények kockázatvizsgálata.

VI. Kutatói hálózat építése hazai és nemzetközi felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel.