Szekció 1: Integrált szemlélet és szakpolitikai keretek a települési csapadékvíz-gazdálkodásban (magyar nyelvű)
Tudományos megalapozás: Ez a szekció az integrált települési vízgazdálkodási stratégiák és irányítás kérdéseit vizsgálja. Magyarországon a csapadékvíz-gazdálkodás a települési vízgazdálkodás egyik meghatározó, ám mindezidáig kevésbé szabályozott területe. A klímaváltozás hatásai és az egyre gyakoribb szélsőséges esőzések miatt elengedhetetlen a holisztikus, összehangolt stratégiai tervezés, amely a vízgyűjtő-szintű szemléletet és a különböző ágazatok (víziközmű, várostervezés, környezetvédelem) együttműködését igényli. A szekció tudományos alapját a fenntartható, körforgásos városi vízgazdálkodási stratégia koncepciója adja, amely szerint a településeknek a csapadékvizet nem csupán problémaként, hanem erőforrásként kezelve kell integrálniuk vízgazdálkodási terveikbe. Szükség van a tervezési módszertan megújítására és az Integrált Települési Vízgazdálkodási Tervek (ITVT) alkalmazására, amelyek kidolgozását és megvalósítását ebben a szekcióban bemutatott esettanulmányok és tapasztalatok támasztják alá. Külön hangsúlyt kap a jogi-szabályozási környezet és az intézményi keretek vizsgálata, hiszen a hatékony végrehajtáshoz megfelelő szakpolitikai háttér szükséges – erre már a korábbi konferenciákon is rámutattak (pl. a települési csapadékvíz-gazdálkodás szakpolitikai háttéranyagának előkészítéséről szóló előadás).
Kulcskérdések és altémák:
- Integrált tervezés és döntéshozatal: Az Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv készítésének folyamata és gyakorlati megvalósítása; hogyan kapcsolódik össze a csapadékvíz-kezelés a településfejlesztéssel és vízgyűjtő-gazdálkodással. Jó gyakorlatok és kihívások a tervek nyomon követésében, felülvizsgálatában.
- Szakpolitikai és jogszabályi keretek: A jelenlegi szabályozás áttekintése, fejlesztési irányok (pl. építési előírások, vízjogi engedélyezés egyszerűsítése). Hogyan támogatja a jogi környezet a csapadékvíz helyben tartását és hasznosítását? Nemzetközi tapasztalatok a városi vízgazdálkodási politikákban (pl. EU-s irányelvek, városi klímastratégiák integrációja).
- Gazdasági és finanszírozási kérdések: A csapadékvíz-gazdálkodási fejlesztések finanszírozási modelljei, pályázati lehetőségek és ösztönzők (pl. zöld infrastruktúra támogatások). A költség-haszon elemzés szerepe a döntéshozatalban, a lakossági és ipari szereplők bevonása.
- Oktatás és szemléletformálás: Szakemberek képzése (egyetemi curriculum, továbbképzések) és a lakosság szemléletformálása a fenntartható csapadékvíz-kezelés terén. Hogyan tehető a “vízérzékeny” szemlélet a mindennapi gyakorlat részévé a településeken?
Célcsoportok és előadók:
- Önkormányzati döntéshozók és várostervezők (települési vezetők, városi főépítészek), akik stratégiai szinten felelősek a csapadékvíz-gazdálkodásért.
- Vízügyi és környezetvédelmi hatóságok, szabályozó szervek képviselői, akik a jogi és szakpolitikai keretek alakítói.
- Kutatók és szakértők a vízgazdálkodás, éghajlatpolitika és urbanisztika terén, akik tudományos megalapozást adnak a stratégiákhoz.
- Tervező mérnökök és tanácsadók, akik az integrált tervek kidolgozásában és megvalósításában vesznek részt.
